Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XIII. A BÉLAVÁRI, VESZPRÉMI, SZÉKESFEHÉRVÁRI, ZÁKÁNYI, KENESEI ÉS BERENHIDAI GYŰLÉSEK. 1531. és 1532-ben.

A KENESEI (JYŰLIÍS. 1532. 343 A gyűlés határnapja"(január elseje) küszöbön állott, és sem a császár s a pápa követei, sem a királyi biztosok — Herberstein kivételével — nem érkeztek meg Pozsonyba. A magyar tanácsosok, ezt látva, nem érezhették magukat indíttatva arra, hogy Kenesére utazzanak, hol csak is a követek és biztosok közreműködésével remélhették, hogy uralkodójuk érdekeit megóvhatják; miután egyedül azok voltak képesek a rendeket megnyugtatni, és a védelem felől biztosítani. Nagy örömmel fogadták, ily körülmények között, azon hírt, hogy az urak és nemesek csekély számban fognak Kenesén megjelenni, és a függőben levő fontos kérdések eldöntését egy következő gyűlésre fogják halasztani. Anélkül, hogy ezen hír alapossága iránt kétségek merültek volna fel körükben, abban állapodtak meg, hogy nem mennek Kenesére; és oda csak Peregi Albert pécsi prépostot és Besseney Istvánt küldik, kik a rendeket bírják reá, hogy mit se határozzanak, hanem várják be, míg a király maga fog országgyűlést öszszehívni; addig is küldjenek követeket a királyhoz és a császárhoz, kik azokkal az ország védelmére vonatkozó határozataikat közlendik. *) ') Ez már deczember 25-én szóba jött. Herberstein e napon írja a királynak: „Ettlich derselben ratt under andern disposition vermeint, das aff disem Convent nit mer zue handln gewest durch Euer Maiestät Oratores; allain Inen anzuzeigen, weill Euer Maiestät vernomen, Sy wären zusammenkommen sich zue erinern, wie Sy beschitzt mochten werden, derhalben were Euer Maiestät begern, das Sy zue Euer und khaiserlich Maiestät schicken, Sich das zu besinen und ersehen, das also Euer Maiestät das fürkheme, das Sy an das in willen hetten." — Szalaházy 1531. deczember 28-án Pozsonyból írja Ferdinándnak : „Quum . . . omnes alii Commissarii vei oratores, praeter unum Dominum Sigismundum abessent, neque eos in tempore speraremus, multaeque aliae causae accederent, ne nostrum aliquis in conventum Kenese veniret . . . misimus omnium nomine Praepositum Quinqueecclesiensem et Stephanum Besseney, qui publice et privatim id agerent, ne quid in eo conventu decerneretur

; sed expectarent, dum Maiestas Vestra, nobis etiam adnitentibus, alium conventum indiceret." — Apafj'y Miklós deczember 29-én jelenti Ferdinándnak : „Ego pro persona mea paratus fui . . . eo proficisci. Sed cum intellexeram, illum Conventum non futurum adeo celebrem, neque frequentem, ut ibidem pro nunc aliqua vel in damnum, vel in commodum Maiestatis Yestre concludi queant, sed quod Conventus po-