Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XIII. A BÉLAVÁRI, VESZPRÉMI, SZÉKESFEHÉRVÁRI, ZÁKÁNYI, KENESEI ÉS BERENHIDAI GYŰLÉSEK. 1531. és 1532-ben.

334 A. KENESEI GYŰLÉS. 1532. 334 mely Grittit óhajtja Magyarország kormányzójává választani; mert remélli, hogy visszaszerzi a véghelyeket, és a török párt­fogását biztosítandja az országnak. Ezen tudósító azt ajánlotta tehát Ferdinándnak, hogy vagy lépjen békére János királylyal, vagy indítson rögtön erős sereget Magyarországba; ha egyikre sem képes, nagy veszély fenyegeti. A mi a kenesei gyűlést illeti, miután János pártja azon valószínűleg megjelenik, nehogy ez magára ha­gyatva, a helyzet urává váljék : Ferdinánd bízza meg magyar tanácsosait, hogy mihelyt a Jánospártiak gyülekezéséről érte­sülnek, az ő híveit is hívják fel a megjelenésre. ') Ezen tudósítás nem volt alaptalan. Nádasdy Tamás csakugyan nagy tevékenységet fejtett ki. Anélkül, hogy János királytól felhatálmaztatott volna, saját felelősségére, oda hatott, hogy minél számosabban jelenjenek meg rendek a ke­nesei gyűlésen, és itt János király mellett nyilatkozzanak. Főleg azt hangsúlyozta, hogy a véghelyek visszaszerzését Ferdinándtól nem lehet várni, miután arra hadereje elégtelen; míg ellenben János azt békés utón -elérheti. Biztosította a rendeket, hogy a porta János halála után sem fog törököt, hanem keresztényt, mint például Grittit, az ország kormány­zójává nevezni. Nem marad tehát egyéb hátra, mint a kenesei gyűlésen János királyt fogadni el királyul, Ferdinándot pe­dig azáltal kényszeríteni békére, hogy hadak küldetnének Ausztria és Stíria pusztítására. Beszélték, hogy Nádasdy már többeket megnyert, kik közül megnevezték Bakicsot, Törököt, Zalay Jánost, Majláth Istvánt, Choron Andrást, Hashagy Dénest. Némelyek azzal is gyanúsították — kétségtelen, hogy alap nélkül — Nádasdyt, hogy ő nem annyira János király, mint inkább Gritti érde­ni con Juan de Scepusio , son algunos de parecer y opinion de ha­zer una rrpublica, y no guardar obediencia, ni a Vuestra Magestad, ni al bayboda, y concordarse con el ymperio o con el turco." Briis­seli Okmánytár. I. 122. 1. ') Ferdinánd király e levélnek oly fontosságot tulajdonított, hogy azt spanyol nyelvre lefordítva, V. Károlynak megkiildötte. Közli Horváth Mihály. Brüsseli Okmánytár I. 119—123. 11. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom