Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

VI. I. FERDINÁND BUDAI ORSZÁGGYŰLÉSE 1527. Októberben és KORONÁZÁSA FEHÉRVÁRT. 1527. Novemberben.

I. Ferdinánd budai országgyűlése és koronázása Fehérvárt. A János király által Budán tartott országgyűlés határozatai nem engedtek kétségét aziránt, hogy a két király között fegyvernek kell határozni. Előre volt látható, liogy a kisérlet, melyet a lengyel király 1527. június havában tett a vetélytársak kiegyenlítésére, nem fog eredményre vezetni. Ferdinánd soká késett a háborút megindítani. Végre július utolsó napján, jelentékeny sereg élén, Magyarország területére lépett, újabb esküvel kötelezvén magát a nemzet jogainak és szabadságainak tiszteletben tartására. János király készületlenül állott. A budai országgyűlésen megajánlott nagy hadisegély csak lassan és hiányosan folyt be. A nemességet hasztalan sürgette felkelésre. Es míg maga csak csekély haderővel rendelkezett, mely komoly ellenállásra alig képesítette, pártjának kebelében az árulás és hűtlenség előkészíté a teljes felbomlást. így történt, hogy Győr, Tata, Komárom, Esztergom, majd Visegrád is, részint minden védelem nélkül, részint rövid ellenállás után, megnyitották kapuikat. Es Ferdinánd már az első szent király ünnepén bevonulhatott a védtelenül hagyott Budavárába. János király ezalatt a Tisza vidékére vonult vissza, hol nyilt csatákban is többször jelentékeny vereséget szenvedett. A Ferdinánd által kivívott gyors és fényes siker egyrészről, vetélytársának tehetetlensége másrészről, lényeges fordulatot idézett elő a pártok belviszonyaiban. Tömegesen hagyták el az urak és nemesek János zászlait, hogy a kelő nap felé fordúlva, Ferdinánd táborába siessenek.