Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Negyedik szakasz
kampója adja tudtunkra a további szám /a "kisebb szám" - der "minderen 2ahl M /y fölött, ül, előtt. Ilyen jelet találunk azonban a teljes évszám fölött is* és itt akkor értelmetlenséggé válik, ha az általános befejező cikornya /lásd fenn/ megvan* Némelykor mind a két jel arabeszk diszitmóny-szerü képzőóiaénynyé olvad össze, amely a számokat, a nágytaguakat is, többé vagy kevósbbé teljesen köruiülieli. Kettős évjelzések keletkeznek azáltal, hogy sok ország a Gergelyféle naptár bevezetése után, /1582/ is ragaszkodott még a Julius-/Caesar/fé~ léhesf igy a protenstáns 'Németország csak 1700 februárjában tért át az uj naptár használatára. A különbség a 17.században tiz napra rúgott és minden évszázadban egy nappal növekedett* A régi és as uj időszámit ás /a/lten/ und *** n/euen/ St/ils// napjait rendesen ugy irták mint egy tört számlálóját és nevezőjét, Amig a münster-i békekötés a császár és Franciaország között egységesen 1648 október 24-éről van keltezve, mert mind a két szerződő fél a Gergely—féle naptárt fogadta volt el, addig as Osnabrück-i Egyesség /Pactum Osnabrugense/ a császár és Svédország között kettős keltezést visel /október lJf*/24«/f tekintettel Svédországra, amely csak 1753~ban tért át az uj idő számításra* A görög ortodox egyház befolyása alatt Oroszországban és a Balkánon még a jelen-korig szilárdan kitartottak a régi naptár mellett* Szovjetoroszország 1923~ban tért át az uj időszámitásra, úgyhogy azóta az "októberi" foriadalmat november 7-Ón és 8-án ünneplik; röviddel a második világháború előtt még követték a példát Délkelé t.«3Surópa többi országai, A hónapok és na pok megjelölésénél az ünnepnapok és a, szentek naptára szerint a középkor han gyakorlatba jött keltezés iaaé't a szertartásos irat darabokban megmaradd még a 16. és 17» száriadon tul* Az ügyintéző levelezés során ezzel szemben kizárólag a hónap napjfd szerinti kényelmes keltezést használják. A szövegben a hőnap neve helyett sokszor a következő szavakat alkalmazzák: hüius /t*i* mensis - e hónapnak a .../ dito /ugyanazon t.i. hónap/ ill. p/raecedentis v m/ensis/ /az előző hónapnak a «*.»* /, elapsi /t;.i. mensis - a-mult hónapnak a * • • / • •. • . « ". A helyn ek a keltezésbéri alkalmazott megjelölése felől kétségek támadhattak, amikor egy irat darab aláírása más helyen következett be, mint annak irodától való kiadása, elküldése. £séx*t érdeklődtek a berlini titkos tanácsosok egy 1715 július 2-án kelt jelentésükhöz tartozó kiegészítő iratban ypostskript/ a hadszint éren /táborban/ időző királynál, hogy miként járjanak el ol^an rendelkezések /kancelláriai iratok és határozatok/ keltezésénél,melyeket az uralkodónak aláirás céljából elküldtek, de amelyek azután a berlini kancelláriában kerültek kiadásra, elküldésre* I.Frigyes Vilmos igy dönött: "Was in Berlin expediret wirdt, soll Berlin dattiost werden M /Amit Berlinben adnak ki, azt Berlinből keltezzék/. Miután ezt az előírást szorosan betar. - . tották, előfordulhatott 1743-ban az, hogy egy követnek szóló, á király által 'Stettinben aláirt, de a miniszteri irodában kiax3mányozott és ezért Berlinből keltezett kabinet-rendelet ezekkel A szavakkal kezdődik: "Meine Abwesenheit von Berlin verhindert mich*.." /Berlintől való távoliétememégaleadályoz abban • •••/ /R*Koser, 10"/. Msképp~álí a dolog magában a kabinetben • kiadott ira tok esetéhen. Ezeknél' a hely megjelölése az uralkodó mindenkori tartózkodási helyéhez igazodott. Ezért az el 1 enjegysessel ellátott rendelettervezeteken ,' axielyeket egy 1849 szeptember 20-án kell államminisztériumi határozat értelmében csatolni kellett a közvetlen jelentésekhez, a kelet helyét és napját is ha még nem volt megállapítva, nem írták "be, üresen hagyták és a kabinetben utólagosan pótolták, ami a legtöbb esetben már a tintán megismerszik* Szék az utólagos keltezések, megjelennek-már római császári rendeleteken, és a szabályt jelentik a monarchia fennállásának végéig a legfelsőbb rendeleteken /in den —Allemoohsten Erlassen/, amennyiben ezek. nem hivatalból,/ex officio//magaban a kabinetben/ jöttek létre. Bennük visszatükröződik tehát a kiváltképpen az
