Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Negyedik szakasz
való keltezés makaóéul tartotta magát. Bismarcknak még.fel kellett emelnie a szavát a diplomatikának az ő idejében tapasztalt ezen szokása ellent egy bosszús lapszéli följegyzésben: "Scll oben datieren" /írja fÖlülre a kel tezéstl/, miután a minisztériumokban 1867-ben előírták az irat elején való keltezést /Kopfdátum/. A különösen oklevél-jellegű kiadmányokon, mint törvényeken is államszerződéseken ma még az irat végén alkalmazott keltezés van gyakorlatban. A középkorban gyakran nagyon körülményes* kelt esés csak ott maradt meg, ahol az az okmány szertartásos jellegéből következett. II.Ferenc császár ünnepélyes kancelláriai irata, mellyel lemondott a német császári koronáréi, "Kelt a Mi fő- és székvárosunkban, Bécsben^ augusztus 6-án as ezer-nyoleszéz-h^todik évben, római és örökös tartományokbeli birodalmunk ; /kormányzásunk - NB. uralkodásunk/ ^tizenötödik évében" /"Gégében in Unse- ; rer Haupt- und Hesidenzstadt Wien, den sechsten August im eintausend achthundert und sechsten, Unserer Beiche des Römischen und der Erblándischen 1 im funfzehnten Jahre"/} egészen megfelel ennek Viktória királynőnek Napóleon Lajoshoz, a francia köztársaság elnökéhez intézett ünnepélyes kancelláriai iratában: "Given at Our court at Osborne-House, ín the Isle of Wigfet, the first day of August, in the year of our Lord one thousand eight hündred and forty nine, and in the thirteenth year of Our reign" /Kelt /tkp.adatott/ éppen ugy, mint a német "Gégében"/ Wight szigetén Osboroe-áBtouse-?bari lévő udvarunkban, augusztus első napján,_Urunk eaer-nyolcszáa-negyveilJcilenoedik évében, és uralkodásunk tizenharmadik évében/. Az angol törvényeket még ma is a király uralkodási /kormányzási/ évei szerint idézik. Ke vés bbé ünnepélyes kiadmányokban a siettetett ügyforgalom a keltezést a ma szokásos formára koptatta /hely, nap, hónap, év//magyar vonatkozásban: hely, óv, hónap, nap/. Az év megjelölése a keltezésnek az a része, amelyben a latin nyelv még hosszú ideig megtartotta a helyét: Anno domini etc. XXIXno /1529/ /As űr.... 29-ik évé ben/» ahol az etc. a 15. század óta rendszerint elhagyott évezred- /és évszázad-/ jelölő számra mutat. Mivel a 16.században már nem . irják ki többé a "domini"-hozzátételt sem, az "etc." erre is vonatkozik^A középkori stb.-rövidités_/etc. - Kürzung/ alkalmazkodik az irodai és a folyőiráshoz /Kanzlei- ubd Kurrent-Schrift/, éspedig az írás vonalvezetése /ductus/ szerint a legkülönfélébb foimákban. Két ilyen forma győz fttleg a 16.század folyamán, a balra és a jobbxa kikanyarított kerek kampó. Mind a két kampót ugyanaz az írnok ugyanabban az összefüggésben vagylagosan használhatja. A német renaissance-irásnak a diszitő cikornyákban lelt kedvtelésé^ ami egyébként mindenekelőtt a nagy kezdőbetűknél mutatkozik, ezen & helyen is jól kihasznált tevékenységi területre akad. A megtestesülés évét a 16.század óta fokozódó mértékben arab számokkal irják, a római számok használata a század utolsó harmadában, legalább is a nem szigorúan ünnepélyes iratokban, majdnem egészen megszűnik. A szabatosan az "anno"-hos /évben/ és az egyeshez /l..../ alkalmazott latin végződés /XXIXno » vigesimo nono/ mellett feltűnik,a német "-ten" végződés, éspedig nemcsak arab, hanem-római szám után is /im LVTten /as 56-ikban//, amikor is az utóbbi /római/ számmal még alakilag, is kapcsolatba kerülhet, és abban az esetben Is használatos, amikor a viszoryszó /praepositio/ /im/. hiányzik. Végül is sdkornya-alakot ölt, xi&yhogy olyan képződmények-állnak elő, amelyeknek eredeti jelentéséről többé nem tudunk számot adni. Tartalom nélküli hefejező jellé korcsosulnak, amely egyébként olykor már a szám alatt /előtt//ahelyett, hogy. mögötte/ kezdődik és azután széles, hosszú vonással fut ki jobbfelé. Ezt az egyéni befejező eikornyát gyakran két pont , "ft>gja közre. Az évezred /és évszázad/ kihagyását rövidítés! vonal vagy
