Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Negyedik szakasz
használatát a szolgálaton belüli irásos árintkez^soen csak mint "szabály"-t állíthatta fel*. A harmadik megszólítási lehetőségről, az udvariassági részben /Courtoisie/, lásd alább a 97« lapon, 4* As üdvözlést /"Gruss, salutatio/i is a.középkori uralkodók okleveléből vette át a Kancelláriai irat, éspedig az oklevéladó nevéből és ciméből, annak megnevezéséből, akihez az oklevél szól, és az üdvöz lésből /intitulatio, inscriptio és salutatio/ álló, már az ókori levélben meglévő egység három önálló protocollum-résssó történt felbomlásával / . kapcsolatban az üdvözlés a megszólítás elé nyomult, tehát a szöveg elejére.: Az üdvözlés is - eredetileg ugyan semmi, más, mint "megszólítás" /"Ansprache"/, amely ellenséges is lehetett- minden cimsett szerint egyénítve van és-körülbelül ugy hangzik, mint az 1764-i emiitett példában, a bárótól a "kereskedőkig, kézművesekig, polgárokig, földművesekig és zsidókig" terjedő /társadalmi/ csoportokhoz szólva egyszerűen "Kegyes üdvözletünket előre is /mindenekelőtt/ /"Unsern gnädigen Gruss zuvor"/ /fogalmazványokban! U.g.G.z./ tisztviselőknek és grófi rangú alattvalóknak* ~ "Unsem gnädigen Gruss-und geneigten Willen zuvor" /Kegyes üdvözletünket és " jóinaulatu akaratunkat mindenekelőtt/i újonnan,.fejedelmi rangra emelteknek /NB! hercegi/ valamint a borosáéi és 'olmützi püspöknek /érseknek/ "Unsere Freundscha'ft, kgl. Gnade und guten Willen" /"Barátságunkat, ki«r rályi kegyünket és joakaatunkat/, de regi fejedelmi rangú hűbéreseknek "Unsere Freundschaft, und was Wir mehr Liebes und Gutes vermögen, zuvpr" /Barátságunkat, és ami kedveset és jót még tudunk, mindenekelőtt/. /"Gra- * tiam euam et omne bonum" /Kegyes hajlandóságát és minden jót/ volt egyi- • ke a legkedveltebb üdvözlési formuláknak az oklevelek latin nyelvében/. * Ez a forma /és sorrendi helybeosztás/ található meg még a 19.ssá;ad.szuverénjeinek -ünnepélyes irataiban levő üdvözletnél: jellemző, hog;/-e forma ismét föléled 1814-ben XVIII.Lajosnak a királyságot visszaállító alkotmányában, éspedig szószerint .Szép IHilöp,- a francia abszolutizmus megalapítójának .rendeleteire támaszkodva /Ordonnanzen, ordonnance/s "a tous ceux qui ces présentes /lettres/ verront,_salut" /mindenkinek, aki ezt a levelet látni fogja, üdvöslet; omnibus présentes litteras inspecturis salutem/. Határozatok /rendeletek, dekrétumok/ és kabinet-rendeletek üdvÜ-let nélküliek, annál nagyobb kedvvel bántak az-üdvözlésekkel a rangosak a "fejedelmi írásokéban /"Pürstenschreiben"/ lebonyolódó meghitt levélváltások-során. Az "üdvözlés" a szó szoros értelmében természetesen éppen ugy mint a leiratban, a magasabb rangú előjoga; egyenlő rangúak és rangban alacsonyabban állók az üdvözlés helyett szolgálatukat ajánlották fel / "Diensterbietunft "/,aminek tiszteletteljessége-' a második esetben,aJcimzettgl,elválasstp .rangkülönbség*, gel növekszik. Egyenlők közt /inter pares/ pl. igy hangzik: "Unsere freundlichen Dienste und was wir liebs und guts-vermögen /allzeit/, zuvor" /Barátságos szolgalatainkat és ami kedveset ás jót /mindenkor/,csak tudunk t mindenekelőtt/, Figyeljük meg a jellemző eltérést a fönt idézett formuláktól, amelyeket a.,hűbérúr vagy a fejedelem használt fejedelmi személyekkel szemben; hiszen még ma is különbséget tessünk a SZÍVÓS életű konvenció területén "üdvözlés" /Gruss/ és "ajánlás" /Empfehlung/ közt. Érthető módon a "szolgálat felajánlása" /"Dienst erbietung"/ a nem .-fejedelmi állású egyenrangúak Írásaiba /megkér es vények - Requisitorialien/ is és jelentésekbe éppúgy mint kérvényekbe is behatolt. 5. Mint a tulajdonképpeni szöveg bevezetése /Proömlum/ a középkori oklevélben egy " praefatio ad captandam benevolentiam" /a jóakarat előnyére sere irányuló elősaó//Mabillon/ szolgált, melyet arenga-nak /harangue, Ansprache" - ünnepélyes mondás/ neveztek. Általános szólamokba bocsátkozik,
