Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)
Negyedik szakasz
1 - ei megszólítások texmóssetsssrüleg * parancsot tartalmasa iratokban voltak a legszámosabhak. Az abszolutisztikus kor. iratai a szándékosan fenntartott, társadalmi különbségeket kinoaan pontos árnyalati eltérésekkel tükrözik vissza, amikor a felsőség megszólítja alattvalóit. A kancelláriai Írásmód-* ra vonatkozó 1764-i porosz ndntagyüjtemény /fonaular/ - hogy a tarka tömeghői egy kiterjedt érvényességű szabályozást ragadjunk ki - legelőször is a születési rang essrint tesz különbséget hercegek /fejedelmek/, egyéb nemesek ós polgér-rendüek közt, és csak ezen a három csoporton belül a foglalkozások szerint. A merfelelő megszólítások ekként hangzanak, hercegeknél: Durchlauchtiger /főméitóságu/ ül. Hochgeborener /méltóságos/,püspökköknél és egyéb, hercegi rangú egyházi személyeknél: Hochwürdiger /főtisztelendő/, $rrófoknál: Hochwohlgeborener /nagyságos/,- báróknál: Wohlgeborener /tekintetes/, címzés nélküli nemeseknél Keletporoszországban: Edler — /nemes/, a többi tartományban* Vester /hü, állhatatos/, polgári ianáoso •*• soknál t Hochgelehrt er /nagytudcmányu/ ill. Ehrenvester Rat /becsület es, tekintetes tanácsos/, városi.tanáososatoAt-Hochgelahrter, xJhrbarer/tisztes/ und Weiser /bölcs/» lelkészeiméit WUrdiger /érdemes/ ill • andächtiger /áj- * tatos t jámbor//egyetemi/ tanároknál, rektoroknál stb.: I ochgelahrter ill« Wohlgelahrter /tudós, nag;vtudománJu/# Valamennyi »kate^oxlat - a régi feje r de Ind • rangú királyi hűbéresek kivételével i»,e^enki vul mint "kedves hivek"et /"Liebe Getreue"/ szóli^ják meg. $ hűbéri rendszerből származó ez a. ^ megszólítás /fidelis*dilectus noster,. Amé.et foal/az egyetlen, amelyet a. következőkkel szemben lehet használni:• "orgonisták, sekrestvések, iskola-* mesterek, kereskedők, kéimíMves'ik, polgárok* paras* tok /földművesek/ és zsidók", Asszonyok- a "Liebe Bescnder©".^bvjSlt&^p kedves, • kp. kedves kiváló/ ein« ve ; ist kapjak.. Ez a kas/.t szerű elkul-nité? r^V-rlat L jelentő. séggsl bír áz iratokat olvasó számára. Lehetővé teszi w ar-ifa, ho^. oly esetekben, ahol a cimzett neve nem ismeretes, annak a n; omára jöjjünk a megszólítás segítségével.. Gyüjtómegs-őlitásoknál is, ahol mindenkinek megadták az őt megtllatő megszeli tást/" je dem das Seine", ?, suum cuique"/,e^en a mó<jLon lehetővé vUnak fcatárözott kwve-keztetések a.résztvevők körére,pl. a következő összetett megszólításr "Würdige, Vtohlgehorene, Véste, Hoengen lahrter• [\f Rathe und Liebe Ge treueí'/érdemes,* tekintetes, állhatatos Xe*nác30sok, nagytudományu /tanácsos!/-és kedves hivek/ aat árulja el, hogy egy testületről van szó, melyben több egyházi, bárói és nemesi rangú tanácsos 1 ellenben csak egy polgári rendű tanácsos foglal helyet. Egyéb iránt hasonló váltogatok még az alkotmányos kor trónbeszédeiben is talál-" hatók: "Erlauchte, Édle und Liebe Herren;* von beiden Häusern des Landtages" / Főméltóságu /Fenséges,/, Nemes és* Kedves Urak az országgyűlés mindkét Házából/, Áliol már a leiratok hivatalos Írásmódja oly udvarias volt, a fejedelem megszólításainak a "legalázatosabb jelentésekben" /"relationes humillimae"/ és kérvényekben el kellett érniök a hódolat felsőfokát. Ki- vétel volt Poroszországban a közvetlen miniszteri levelezés, amelyben,,ha francia nyelven fplyt, még a rövid "3ire" /a király megszólítása - Legkegyelmesebb ur/ használata sem volt 'szükséges, mig as osztrák kancelláriai írásmód ilyen esetekben 4f$ régi minta sserinti SZisoru formásáét tartott szem előtt. /Allergnädigste Kaiserin, Königin und 'Frau, Frau - Leskel/elmésebb császárnő, királynő és asszonyom* as3son-'om./ A "Her*" /Uram/ és "Frau" ^Asszonyom/ megkettőzése a megszólításban éti cl.v.;b.en, de a jelentő írásmódon /stilo relativo/ is, v.ö.'.104-105, 1. t a IV..Károly. ÓLa a Signum /okievőiben az aláírást pótló jel/ sorában szereplő, ke ti 5s ''dominus" és a .Szentírás p.'Idájára - az ünnepélyesség fokozására szolgált.
