Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)

Negyedik szakasz

B. BelsŐ /egyes* külön/ ismertetőn elek A bel só különálló ismertető.1 elek ről a rendszerező részben al­kalmilag már szóltunk, araennyire, az az, Írásmód formáinak /az általános , belső ismertetőjeleknek/ magyarázatához elengedhetetlen volt* Az elemzés eaeket most mint önálló tényezőket állitja a vizsgálódás középpontjába;, éspedig a középkori uralkodók által adott oklevél mintájához /"JPormulex/ » kapcsolódva /bevezető rész /protocollum, Eingangsprotocoll/, szö/veg/coiW ' textus, Text/, záró rész /eschatocollum, Schlussprotokoll//, amely az ér­telemnek, megfelelő továbbfejlődésében az iratok korában is alkalmazható, P nemcsak a magasabb rangúak irataira, hanem összehasonlításul egyenrangú, és alárendelt kiadók irataira is* 1« A protokollumnak az oklevelek korában oly állandó-első ré­sze, az Istenhez való fohászkodás, már a 15-század folyamán csaknem egé­szen eltűnt a német királyok okleveleiből* Az iratok korában ilyen a%6 ­va^l kiirt fohászkodásokat /invooatio verbális, Verbalinvokationén/ még meglehetős szabályszerűséggel találunk közjegyzői okiratokon, a.különle­ges szertartásossággal kiállított államszerződésekben és békekötésekben,, de as alkotmányozó okmányokban is egészen a jelenkorig* A bajor alkotmá- , nyozó bisottság tanácskozó gyűlésén 194^-han az ilyesmit mint "elbizako­dott " /"vermessen"/ dolgot elutasították* Ezzel s'zjöjhben egyházi törvény-: székek még ma is "Isten nevében" hozzák ítéleteiket /ahelyett, hogy sze­kularizált módon az uralkodó, a.birodalom, vagy a,nóp nevében hoznák^ és egészen a jelen időkig fenntartotta magát az a jámbor irodai szokás ..*isf hogy a*naplővezetós /iktatás/ évi munkáját Isten nevében kezdik /szóban kifejezett fohászkodás az ügyviteli* napló /iktatókönyv/ első oldalán/* 2. A kiadó neve és cime az irat elején /u*n*Lntitulation, sus­críption/ az uralkodói írásmód /Kurialstil/ ismertetőjele; ez az írásmód a középkori uralkodók-okleveleinek hagyományát egészen a mai napig magán viseltei A határozatok irárfmódjában /Dekretstíl/ is megmarad a kiadó ma­gasabb rangjának kifejezése* A világi, hat alom címével itt állandó kapcso-r latban áll az egyházilag sugalmazott "Isten kegyelméből" alázatossági for­mula /Devotionsforrael/ mint első udvari stílusjegy /Kúriaie/,~vagy ,r be­vezetésképpen vagy - igy a 19.századi oklevelekben mindig - az uralkodó nevét követőleg és ezáltal a többé vagy kevésbbé nagyszámú járulékos cim /...királya, hercege,, fejedelme, stb*/ élére állva, azonban sokszor téve­sen ezektől vessző által elválasztva* Az 1848-i porosz nemzetgyűlés ha ­« tározatai kJJzé tartozott az "Isten kegyelméből "-formula mellőzése is«Al­kotmányos államformák korlátozták az isteni jogból fakadó királyságat/fu­re divlno-Königtum/ legalább ez által a hozzátétel által: "..* és az sí­, kotmány erejénél fogva" /"••.und kraft der Verfassung"/, r pl, Spanyolor ­szághan 1812-ben és ezután a "Száz nap" napóleoni a.cte additionel-jében* /Pótszerződés /.A savoy&i Hiralkodóház végének kezdetét jelentette az,anri­kor 194^-ban elejtették a^ 186l-es-összetett cimet: "Isten kegyelméből és a nép akaratából Olaszország királya" /"per. Gracie.di.Dio e per volonta. della nazione Re d'ltalia"/, "hogy elkerüljenek egy kormjín^íl«ágot."Ami azonban az irat elején lévő címzést illeti, ma már nem keli többé Isten kegyelméből való uralkodónak lenni; köztársasági utódaik éppenugy meg m', tartják azt e nélkül az alázatossági hivatkozás nélkül is, amint egy pil­lantás igazolja a legújabb kor törvényeire vagy szerződési okirataira* Végül a modem levelezésben a küldő címével ellátott "fejléces iv" /"Kopf­bogen"/ - a minisztertől kezdve lefelé minden emberig* aki "valamit elő akar adni" /"etwas darstellen"/ - csak a 19*századi monarchikus törvények

Next

/
Oldalképek
Tartalom