Meisner Heinrich Ottó: Ujkori oklevél- és irattan (Budapest, 1954)

Harmadik szakasz

B.% Oroszország és Franciaország köaötti katonai egyezménynél tették a vezér­karok képviselői 1892 augusztusában. A "ne varietur" /ne változtassunk rajta/ módján névjelzett okmányokat szószerinti szövegükben is megállapították?eze­ket tehát a felülvizsgálat fogalmazványokkal /lásd 46.1./ lehet összehason­lítani. Az egyes államok kormányának állásfoglalása ezzel szemben erre a sza­kaszra nézve még teljesen nyilt. Mert a parafálás előzetes jóváhagyás előt­ti /vor Vorgenehmigung/ aláirás /jegyzés/. Csak annak a megszerzése után /v. ö. az angol Korona előleges tiltakozásával/ válik a tárgyáéi- által szerkesz­tett okmány véglegessé, akkor kerül sor a teljes névaláírásra, szignálásra /"Signierung"/ és a pecséttel való ellátásra. Éspedig a váltakozó kölcsönös­ség /Altomat/ elve szerint; vagyis mindegyik fél a saját példányát az első helyen irja alá. Ami e módon előttünk fekszik, az rendszerint a szerződés hi­teles szövege, első rendű okmány, az államon belül hozott /és érvényes/ tör­vény ellendarabja. Minthogy azonban nem az államfők magák írják alá, ugy mint ezt, hanem ellenkezőleg, az őket képviselő tárgyaló megbízottak, a személyes írásmód /"persönlichen Stils"/ fikciója nem is kerül itt szóba, hanem harma­dik személyben fogalmazzák. A meghatalmazottak ezien szándék rövid indokolása mellett beszámolnak /"referieren"/ uralkodójuknak arról az elhatározásáról, hogy szerződésre lépjenek egymással, amit követőleg megnevezik az uralkodókat teljes hivatalos címzésükkel /^felségeik N. és N # alnatározták.... és teljha- « talmu megbizottaikká kinevezték.... /Leurs majestós N. et N. ont resoluo.eoo et ont nőmmé comme plénipotentiaires..../. Ez a bevezetés a következő állandó fordulattal vezet át a szerződés szövegébe* 'Jakik helyes és előirt alal ban ta­lált meghatalmazással ellátva megállapodtak a következő cikkelyedben" /"les­quels munis de pleinpouvoirs qui ont été trouvés en bonne et due forme sönt convenus des ai'ticles suivants"/. A szerződés végén szabály szerint utalást találunk hatálybalépésére /mint_ a törvényeknél/, adott esetben meghosszabbl­tásjÉra is, valamint jóváhagyásán /Ratifizierung/ és a ratifikálások, kicserélé­sére. Habár a tárgyaló megbízottak által szerkesztett okmány rendszerint az államszerződés végleges szövegét tartalmazza, amelyet ezért is ezen alapokmány ós nem a ratifikálás szerint kelteznek, a szerződés az okmány lezárásával még nem jogérvényes. Előzetes jóváhagyás kies iu, lúze ellenére sem voltak a "Magas.Szer­ződő Feleké megkötve _a tárgyalók nr.zrócilal^nak bevégzése által, hozzájárulá­sukat sokáig, halogatfattsk-pl, a hozzájárulás a fent említett orosz-francia katonai egyezmény esetében csak egy évvel a parafálás után következett be ­/agy akár meg is tagadhatták. A szerződést csak a har/rudik jogi cselekmény tet­te befejezetné, a , .,jóváhagyási okmányok , /Ratifikationsurkunden/ kiállítása az i államfők, tehát történeti vizsgálódás szempontjából, az esetek többségében, egyeduralkodó.államfő részéről. Ennek megfelelően a jóváhagyási okmányok "ki­rályi írásmódon" /im Kurialstil/ vannak fogalmazva, ellenjegyzés után a kiál­lító által sajátkezüleg aláírva. Leggyakrabban keret oki eveiről /Rahmenurkunde/ " van szó, amelybe a tárgyalók által szerkesztett okmány be van iktatva /illet­ve: inseriert/. Ezt-az oklevelet kicserélték a másik félátóLés erről /a 18. . . század óta/ külön .jegyzőkönyvet vettek föl. Ezeknek az okiratoknak a politi­kai levéltárakban való elhelyezését is megörökítették egy jeg.yzőkönyvben . Az iratismeret szempon jáből a jóváhagyási okmány Janus-arcot mutat: a másik szer­ződő fél felé tekintve az egyenrangúak irományainak csoportjához tartozik, vi­szont a szerződés tárgyalásával megbízottra tekintve /jóváhagyás!/ a magasabb rangúak irományai közé, is 1ehetne számitani^ "Zárójegyzókönyvek "-en / "Schluas- ;:rctokolle "/ értjük a szerződés egyes részeinek a tárgyalók által való magyará­zatait ó:s értelmezéseit /v.ö. végrehajtási rendelkezések - Ausführungsverord­nungen/; ezek csak a 19* században tühhek föl, pl. záró jegyzőkönyv a szövetkezett "*"észaldómét kormányoknak az alkotmányegyeztető birodalmi gyűlés elé 1867 február

Next

/
Oldalképek
Tartalom