Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

II. A rendek jogait szabályozó törvények

dézsmásokra szabnak büntetést (IX. tc.), kötelezik ó'kct, hogy ne a szegénység lován, hanem a sajátjukon járjanak, és általában eltiltják visszaéléseiket, a túl szigorú rendelkezést, egy viccdézsmással pedig visszaadatják az illetéktelenül elvett bort, büntetését írván elő (XXIII. tc). Még az 1674. november-decemberi országgyűlésnek is van ideje két törvény hozatalára ez ügyben: a XV. tc. a pracfectust kötelezi a kihágásokat elkövető dézsmások büntetésére, a vicedézsmásoknak kiadandó instructiókat pedig a Rákóczi-kori utasításhoz kívánja alkalmaztatni; a XVI. tc. pedig a fejedelemnek azt az ígéretét tartalmazza, hogy rendelkezni fog a praefectushoz: az legyen vigyázattal aziránt, hogy a dézsma szállítása mennél kevésbé legyen terhére a szegénynépnek, és kihágások ne történjenek. Ugyancsak súlyos gondok közt talál időt az 1675. május-júniusi országgyűlés is arra, hogy törvénybe iktassa: tizedelésnél a dézsmás csak addig legyen kinn, míg a gabonát elszállítják, bordézsmálás is csak szüretkor (XIV. tc). Törvényalkotás tárgya volt a tized mentességek ügye is. Altalános jellegű ilyen törvény egy keletkezett: az 1624. június-júliusi IX. tc. (ez ugyanakkor, amikor a parasztot az allodiaturából is dézsma adására kötelezi, a nemest bármilyen, általa maga számára művelt földből mentesíti). Néhány törvény szabályozza a székelyek mentességeit: az 1568. májusi VII. tc. (Aranyosszéken falvanként csak egy gazda legyen mentes); az 1615. szeptember-októberi XXVII. tc. (a székelyek bárány- és juhtizedet továbbra se adjanak); az 1655. februári XXVII. tc. (Aranyosszék ne fizessen arendát). A vlach jognak mentességeit szintén néhány tc érinti: az 1559. júniusi törvény (korábban tizedköteles helységek akkor is fizessenek tizedet, ha jelenleg vlachjogúak lakják - kivéve azt az esetet, ha a jobbágyok teljesen elpusztultak onnan, és a nemes maga műveli a helység földjét) és az 1630. január-februári XXVI. tc. (az elpusztult magyar falvak helyére telepedő vlach falvak tizedmentessége a megállapodott időre megtartandó). Egy-egy törvény tárgya helyi, illetve egyéni mentesség: az 1617. májusi VIII. tc. a vörösjenei nemességet és katonaságot mentesíti a búza és bortized adása alól, az 1689. november-decemberi XI. tc. az elhaló tanácsurak özvegyeinek biztosít arendamentességet. További csoportja a tizedügyi törvényeknek az egy natiók vagy kisebb területek tizedügyeit szabályozó intézkedéseké. A szász tizedekkel kapcsolatos az 1601. január-februári XXII. tc. (a szász tizedekre vonatkozó törvények megtartandók), az 1607. júniusi XI. tc. (a fejedelem egész szász tizedet ne adományozzon el); az 1634. május-júniusi VI. tc. (a szász borok tizedelése a régi szokás szerint történjék) és végül az 1653. január-márciusi XIV. tc. (ez a báránydézsmát az egész szászföldön a