Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

II. A rendek jogait szabályozó törvények

uralkodók vétetik fel a tizedet, vagy az, akinek ők adományozták). A kérdést egy évre rá újra szabályozták, az 1558. március-áprilisi törvény szerint a bérlők a bérösszeg felét Szent György napján fizessék be „in loco consueto" [Búza mezó'városban], másik felét Szent Mártonkor az illető megye székhelyén (a hátralékban maradó bérlők ellen a Szent Márton utáni harmadnap a fő- vagy alispánok végrehajtást küldjenek ki, és a restansok még bírságot is fizessenek). 1567 szeptemberében az az évi tavaszi hadba szállás okozta zavarok miatt kénytelenek törvényt alkotni a rendek. A táborozás miatt ti. János Zsigmond a had leszállása utánra halasztotta a Szent Györgykor esedékes fél arenda befizetését, arról azonban nem történt rendelkezés, hogy a bérlők hol és kinek fizessenek, így a bérlők várakoztak, az uralkodó pedig közben eladományozta és eladatta a tizedeket. A rendek azt kérték, hogy János Zsigmond a bérösszeg fejében engedtesse át nekik a külső bérlőkkel az így azok kezére került tizedeket. Az 1568. májusi gyűlés egész sor tizedügyi törvénye közt ily jellegűek is akadnak: az V. tc. (a tizedfőbérlő quartánként adja el a tizedeket a birtokosoknak) és a különleges esetet szabályozó IV. tc. (minthogy egyes tizedbérlő nemesek más megyebeli jószágukban is bérelnek tizedet, mint ahol házuk van, és ott nem engedik az árát megvenni, ahol a tizedet betakarították, a rendek úgy döntenek, hogy a bérlet árát ott kell kérni, ahol a tizedet felveszik, végrehajtást azonban lehetőleg a nemes házán vagy vagyonán tegyenek). Ad hoc jellegű rendelkezés az 1571. májusi VI. tc: minthogy a János Zsigmond halála után megindult általános mozgásban a birtokosoknak nem volt módjuk a tizedbérletet befizetni, a Kolozs, Torda, Doboka és Belső-Szolnok megyei bérlők Tordán, Fehér, Küküllő és Hunyad megye Gyulafehérvárott fizesse be a Szent Györgykor esedékes fél bérösszeget. Innen kezdve majd fél évszázadig hallgat a törvényalkotás erről a kérdésről; csak 1615-ben tűnik fel újra, akkor is előbb csak arról rendelkeznek (az 1615. szeptember-októberi XLI. tc-el), hogy a tizcdbérletet mely megyék hová fizessék (az 1571-ben Tordán fizetők Kolozsvárra, a Fehérvárra fizetők Enyedre), aztán a puszta jószágok árendálásáról intézkednek (1616. április-májusi VII. tc: a puszta jószágok bérletösszege limitálható); majd egyszerűen megerősítik a bérbeadás régi módját (1616. október-novemberi V. tc). Ugyanez történik 1629 áprilisában is (VI. tc), azzal a kiegészítéssel, hogy az arendator a szokásos helyen tartózkodjék a tized bevételekor. 1630 január-februárjában a korábbi törvény megerősítéseképp lazítanak egy kissé a befizetéssel kapcsolatos gyakorlaton. A tizedbérlet befizetése Szent György, illetve Szent Márton előtt és után 2-2 hétig történjék. II. Rákóczi György kora