Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

II. A rendek jogait szabályozó törvények

ár-márciusi XIV. tc. a Partiumba szökött jobbágyok erőszakos visszavételét tilalmazza. A második nagy uralmi válság azonban most már valóban elnémítja a rendek ilyen gondjait; csak 1659 január-márciusában hoznak (később sokszor megerősített) törvényt (IV. tc.) az 1657 eleje óta elszökött jobbágyok visszakövetelésének adójáról. A válság idején csak egy újabb tc. születik c tárgyban, az 1669. decemberi-1661. januári VI. tc. (a fejedelem ígéretet tesz a zászló alá állt jobbágyok kiadására); 1662-ben is csak az 1659. február-márciusi IV. tc.-t erősítik meg, és csak az 1666. februári gyűléskor (az 1659-i törvény újabb megerősítésen túl) hoznak friss intézkedést: a zavarok alatt lakhelyükről eltávozott jobbágyok (még ha kezesség alá volnának vetve is) hazatérhetnek (VII. tc). Most egy évtizedre ismét eléggé erős e téren a törvényalkotó buzgalom; az 1667. január-februári országgyűlés a felkérés idején jobbágyságát tagadó személy kezesség alá vetését rendeli el (XIX. tc), és megerősíti a Fogarasföldéről a székelyek közé szököttek reductiójáról szóló törvényeket (XXXI. tc); az 1668. január-februári gyűlés a jobbágyoknak a sóaknáról való kiadatását rendeli el (XXVII. tc), és immár sokadszor erősíti meg az 1659-es törvényt; az 1669. január-márciusi XXI. tc. a jobbágynak akkor is kiadását határozza, ha az nem annak a nevén lakik, akinek a földjén találják; a XXII. tc. az 1657 óta Fogarasföldéről elbujdosott jobbágyok visszavételéről intézkedik külön is (az 1670. február-márciusi XV. tc. ezt a rendelkezést erősíti meg); az 1670. decemberi gyűlés a fejedelemtől eszközöl ki ígéretet az Abrudbányára és vidékére (nevezetesen Topánfalvára) szökött szegénység kiadására (VI. tc); a más jobbágyára igényt tartó és azt erőszakkal elfogó residentiátlan nemes büntetéséről intézkedik (XXIII. tc.) és azokéról, akik sinistra expositióval, valójában szabad székelyeket kértek meg jobbágyként (XXXV). Az 1671. őszi rendi zsörtölődés terméke csak a fugitivusok visszaadása kötelezettségének általános felújítása (1671. novemberdecemberi VII. tc.) és annak kimondása, hogy a székelységről fattyakat egyelőre (a fejedelem által tartandó vizsgálatig) ne adjanak ki (XVI. tc). (Ezt a rendelkezést az 1680. november-decemberi XV. tc. semmisíti meg.) 1673 november-decemberéből két ilyen törvény maradt ránk; az I. tc. (zálogjószágból elfutott jobbágyok visszavitele ugyanígy történjék, mint más jobbágyoké) és a III. (a szomszéd országokból visszatérő szökött jobbágyok vám és harmincad nélkül hozhatják be holmijukat). Innen kezdve megindul az apadás, az évtized további folyamán összesen három ilyen törvénnyel találkozunk: az 1675. május-júniusi I. tc-el (a házastársak által egymás jószágaiba áttelepített jobbágyok az áttelepítők halála után visszavihetők), az 1679. május-jú-