Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

IV. Bíráskodás

büntetésük a törvényhatóságnál, ha csak egyedül vagy kevesedmagával megy valaki más erdejére, a törvényekben és az Approbataeban írt mód szerint kell ellene eljárni). A hadakozás alatt elkövetett hatalmaskodások a had idején is megítélendőid a sedriákon - mondja ki az 1683. júliusi III. tc. A korszak utolsó ilyen törvénye, az 1686. október-novemberi IV. tc. (az 1687. február-márciusi XII. tc. csak ennek megerősítése) a császári hadak Erdélybe nyomulásával előállott helyzet terméke: a zavarok közt mások jószágaiban kárt tevő nem nemesek (a császári hadak kalauzait is ideértve) elleni perek minél rövidebb úton a törvényhatóságok tisztjei előtt ítélendők meg, és ha az ítélet nem halálos, a kártevők a kisebb hatalmaskodás büntetését és a kárt fizessék meg, különben fogva legyenek a fizetésig. Ugyanez álljon a residentiátlan vagy a kártételnek megfelelő vagyonnal nem rendelkező nemesekre is. Akik kezén ily vett javakat találnak, a jogos tulajdonos azon az összegen válthassa vissza őket, amelyen azok vették. Ha az elveszetteket nem találják meg, a károsítón kell felvenni értékét. Aki pénz nélkül, de nem erőszakos úton jutott ily javakhoz, annak a jogos tulajdonos visszavételkor az érték '/

4-ét fizesse ki. A törvényhatósági tisztek a fenti módon járjanak el a gabonában, fűben „vagy ezekhez hasonló javakban" kárt szenvedők esetében is. A törvényhatósági bíráskodást illető perjogi szabályozások legnagyobb része a brevis processusra vonatkozik; az előbbiekben ismertetett 1595. április-májusi XIX-XXI. tc.-en kívül az 1601. január-februári XV. tc. intézkedik erről, a birtokfoglalók ellen, továbbá a zálogos jószág vagy örökség iránti és az adósságperekben határozva brevist, majd az 1635. május-júniusi IX. tc. (ez a gyilkos nemes ellen rendel rövid pert a sedrián, fennhagyva a fellebbezést). Perjogi jellegű intézkedés még az 1648. március-áprilisi VII. tc. a procuratoria constitutiónak a törvényhatósági fő- és altisztek, nótáriusok reseriptumára való megadásáról. Az e kategóriába tartozó törvények között is akad néhány olyan, amelyet a vegyesek közé kell sorolnunk. Ilyen az 1597. április-májusi országgyűlés két törvénye: a XV. tc. (a Báthory György idejében Kraszna és Közép-Szolnok megyében Erdődhöz bírt jószágokat illető perek e két vármegye ispánjai előtt folyjanak, és ha az elmarasztalt fél erőszakkal ellent akar állni, a fejedelem adjon karhatalmat a végrehajtáshoz) és a XVI. (a királyújfalusiak csakúgy, mint bárki más jobbágyai, a törvény dolgaiban a vármegyétől függjenek), a váradi vár széke assessorainak fizetéséről gondoskodó 1650. márciusi XXIII. tc. és végül az 1657. januári III. tc: a lengyel hadjárat alatt otthon maradt törvényhatósági tisztek közben folytassák a bíráskodást.