Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

V. A törvényhozás folyamata

V. A törvényhozás folyamata A TÖRVÉNYHOZÁS RENDJÉT SZABÁLYOZÓ TÖRVÉNYEK A törvényeknek egy viszonylag kis csoportja tárgyazta a törvényhozás rendjét. Néhány esetben történt meg az, hogy törvénnyel intézkedtek új ország- vagy részgyűlés összehívásáról (1548. májusi XI. tc: székely részgyűlés egybehívása; 1551. márciusi törvény: a magyarországi urak és más rendek távolléte miatt új országgyűlés rendelése; 1607. februári IX. tc: Bocskai temetése után Marosvásárhelyt országgyűlés törvényalkotásra, utána törvényszak is tartatván; 1607. márciusi I. tc: országgyűlés rendelése lehetőleg Szent György napjára - ez tolódott el júniusra). A gyűlés helyének, illetve idejének meghatározásáról egy-egy tc. szól. 1630. január-februári XXXVI. tc: ne csak Gyulafchérvárott tartsanak, 1676. november-decemberi XXI. tc: a jövőben pünkösd után egy héttel tartsák). Tizen-egynéhány törvény tárgya a gyűlésre hivatalos, de meg nem jelenő, késedelmesen érkező'vagy engedély nélkül korábban távozó személyek büntetése; ezeket e helyt nem ismertetjük részletesen. Számos törvény foglalkozik az országgyűlés költségeinek ügyével; ezek legnagyobb része a regalisták mentességeit, illetve udvarlópénzét tárgyazza. Ezeken kívül még néhány, az 1590-es évekből származó ily törvényről kell beszámolnunk: az 1594. májusi XXI. tc-ról (a követek szokott költsége megadandó, ezt a regalisták kivételével mindenki fizesse); az ezt megerősítő' 1594. augusztus-szeptemberi VIII. tc.-ről és végül az 1597. április-májusi XIX. tc.-ről (a lófők is vegyenek részt e költségek fizetésében). Egyedi ügyekben hozott döntések Van azután a törvényanyagnak egy olyan része, amely nem fér bele ismertetésünk talán eléggé differenciált kategóriáiba sem. Azokra a törvényekre gondolunk, amelyekben az országgyűlés fontos hatalmi változásokkal kapcsolatos állásfoglalásokat rögzített - amelyeknek azonban