Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

IV. Bíráskodás

jobbágykereső perekre ez nem vonatkozik, ott ti. tiszteket vagy helységeket szokás evocáltatni). Az 1664. január-februári XX. tc. csak a szászok szokásaik, muniajiális joguk, kiváltságaik szerinti törvénykezésre intése. E kérdéscsoport harmadik részét az egyes natiók egymás közti törvény ezését tárgy azé törvények teszik. Alapelvet cikkelyez be az 1549. decemberi XXIII. tc: magyar nemesek szászok elleni kereseteikkel elsó' fokon az illetékes szász bírósághoz forduljanak. A kérdés részletesebb szabályozása az 1566. május-júniusi gyűlés két tc.-e. A XI. tc szerint a szászok, nemesek szolgáival vagy jobbágyaival való pereikben a szolgabíró által kérjenek törvényt az illető" földesurától, és az egy szolgabíró eló'tt tegyen is törvényt: a per innen a sedriára, onnan pedig a fejedelmi táblára fellebbezhető'. Szász személy, nemes elleni perében, a sedrián keresse ellenfelét, a per a táblára appellálható. A XII. tc. azt az esetet szabályozza, amikor magyar nemes vagy jobbágya perel szászt: a székbírótól kérjen törvényt, annak ítélete az universitas elé appellálható, az (ha mindkét fél jelen van) soron kívül ítéljen, ez az ítélet is a tábla elé fellebbezhető'. Az elv az idó'k során csorbulást szenvedhetett, mert az 1642. február-márciusi XIII. tc. újra kimondja: aki szász magánszeméllyel perel, illetékes bírája előtt keresse (a táblára meghívni csak szász helységet lehet). Az 1648. március-áprilisi XVI. tc. ezt azzal egészíti ki: a szászok csak az elítélt latrokat, a szász területen kihágást elkövetőket és azokat tartóztathatják le, akiknek kezénél lopott marhát találnak, más ügyekben keressenek a jobbágyra törvényt urától - de őket se lehessen a táblára idézni azoknak nem arestálásáért, akik nem tartoznak a fenti kategóriákba. Az 1651. február-márciusi országgyűlés azonban eltörli az 1642. évi törvényt, és a Bethlen Gábor-féle perjogi kódexben foglalt rendelkezést újítja fel (perpetuum decretumként). Birtoktalan nemesek elleni eljárás Különleges kérdést, a birtoktalan nemesek elleni eljárást szabályoz (a más vonatkozásokban már említetteken túl) néhány törvény: az 1625. májusi VII. tc (a residentiátlan nemest erőszaktétel esetén, a sértett fél kérésére letartóztathatják - ítéletéig kezességre szabadlábra helyezhetik); az ezt megerősítő 1643. április-májusi IV. tc és a különleges részletkérdést, a felesége jószágában lakó birtoktalan nemessel szembeni eljárást szabályozó 1670. decemberi V tc. (ez felesége felelősségére szabadlábon hagyható az ítéletig, a nélkül azonban letartóztatandó).