Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

IV. Bíráskodás

Idesorolható még a feleségük nemes telkén lakó munteanok (havasalföldiek) ellen vétség esetén követendő'eljárást szabályozó 1642. február-márciusi VI. tc: ezekkel szemben az 1625. májusi törvény alkalmazandó (azzal: ha még zálogjuk sincs, a vétség bebizonyosodása után nem egyszerű gyanúra - perük ellátásáig arestálhatók, ha kezest nem állítanának). Arestum A perjogi kérdéseket szabályozó törvények sorában említsük meg azokat is, amelyek az arestum kérdésével foglalkoznak. A legelsó' az 1546. novemberi törvény az eltartóztatott javak becsűjében marasztalja el azokat, akik egy per ellátása eló'tt valaki javait arestálják. Az 1578. április-májusi perjogi intézkedések sorában egy idevágó is helyet kap: birtokkal rendelkező' [székely] főnépek és lófó'k a fejedelmi táblán kiszabott bírságért nem tartóztathatok le, a zálogtalanok igen (XXVIII. tc). A törvénytelen arestatiók (különösen a Máramarosban történtek) ellen lép fel az 1609. április-májusi országgyűlés (VII. tc): „mód nélkül és törvénytelen" sem adósság-, sem másfajta perben senkit se lehet megtartóztatni, javait sem, a máramarosiak által eltartóztatottakat a fejedelem adassa vissza a sértetteknek. Az 1615. májusi XVI. tc. ismét az általános elvet rögzíti: törvényes ítélet eló'tt senkit nem lehet arestálni. Az 1619. májusi XX. tc csak a korábbi törvények megerősítése. Kifejezetten a jobbágyok ítélet eló'tt arestáltatását tiltja el (korábbi törvényekre hivatkozva) az 1630. január-februári XXXVIII. tc. A szászföldi arestatiókat is érintő 1648. március-áprilisi XVI. tc.-et a különböző natiók egymás közti törvénykezésének tárgyalásánál ismertettük. Az arestum utolsó szabályozása, az 1667. január-februári XXIV. tc, előbb a potentia és arestum fogalmát különbözteti meg (az első valakinek elfogása vagy javainak elvétele bírák vagy hatóság közbejötte nélkül, a második ugyanez hatóság közbejöttével), majd az arestálás módját írja körül: nemes csak in flagranti tartóztatható meg, bizonytalan nemességű ismeretlen személy megfogása esetén az esetleges törvénytelenség büntetése szálljon az arestáltatóra. Paraszt gyanúra is elfogható - ha azonban ez a nélkül történik, az arestáló bűnhődjék. Ha az arestáltató közben elállt a pertől, az arestáltatásért szenvedjen büntetést. A csalárd adósok elleni ítéletek végrehajthatók. A letartóztatottakra tizenötöd napra (vagy előbb) törvényt kell mondani (legfellebb 8 napi meghosszabbítás adható), különben a foglyot szabadon kell bocsátani.