Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)
IV. Bíráskodás
naszolja be Lónai Istvánt és feleségét, Báthory Katát: azok náluk letett kb. 6000 Frt értékét nem akarják visszaadni. A gyűlés XL. tc.-e a fejedelmet hívja fel Lónaiéknak a visszaadásra való megintetésére, és ha ez nem lenne eredményes, a következő' törvényszakra idézzék ó'ket („potentia vagy actio, vagy retentio violente, avagy quocunque modo iniuncta" címén), ott brevis szerint végső ítéletet hozva (ugyanott szolgáltatva törvényt Borsoló Kraszna megyei elfoglalt jószágáról is); a XLI. tc. e rendelkezést (mind a terminus, mind a brevis tekintetében) általában kiterjeszti a letéti (só't a foglalási vagy jogtalan kézhezvételi) ügyekre is. A tc-et az 1608. szeptember V. tc megsemmisíti. A jobbágy kerestető'perekről előbb az 1585. májusi V. tc. rendelkezik: az ilyen perek (a következő' generális gyűlés döntéséig) fellebbezhetők legyenek. Más vonatkozásban már említettük az 1612. májusi IV. tc-et: ez a jobbágykeresó'perekben is brevist rendel. Az 1625. májusi XV. tc. pedig e pereknek (a gyorsabb eló'haladás kedvéért) az országgyűlések alatti ellátását írja eló'. Az oklevelek visszaszerzését illető perben követendő' eljárást szabályozza az 1642. február-márciusi XVII. tc: a visszakövetelő'idézze a fejedelmi tábla elé ellenfelét, és ha rábizonyítja az oklevelek annál letételét, és az nem adja vissza ó'ket, vagy nem menti magát esküvel, ne csak evictornak, hanem adósnak ítéljék, és vagy szerezze vissza a jószágot az oklevél jogos tulajdonosának, vagy adjon helyette azonos értékűt. (A törvény rendelkezései a fiscusra nem értendők.) A vagyonjogi perek táblára fellebbezésének értékhatárát szabja meg 3 Frt-ban az 1591. novemberi XVIII. tc. Itt említjük apublicatiók ügyéről hozott törvényeket. Az 1637. márciusi XV. tc. a fejedelem egy 1636. évi rendeletének becikkelyezése (aszerint csak az utolsó 32 évben deficiáltak birtokai publikálandók a szokásban levő eljárás szerint, a korábbiakban a fiscus vagy adományos hosszú perrel járjon el; az egy évnél régebbi publicatiókat illető perek az országgyűlésen, a többiek a törvényszakokon revideálandók). Az 1650. márciusi XVIII. tc. elengedi a protestatiót a publicatiós perekben, anélkül is lehetővé téve az egy év letelte után a per vitelét. Egyes natiók perjogi sajátosságai Külön kérdéscsoportot képeznek az egyéb natiók perjogi sajátosságait szabályozó törvények A székely natio perfolyamatáról elsőnek intézkedő 1619. májusi XVI. tc időleges intézkedés, az az év őszi gyűlésig füg-