Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

IV. Bíráskodás

ges (egyszer). A brevisre vonatkozó törvények az 1597. április-májusi gyűlésen tűnnek fel újra. A IX. tc. szerint az új hatalmaskodásról való fellebbezések, dos-, parafernum-, quartalitium-, gyámsági, zálogos, vinculum- vagy kötelesvényperek, a limitatiók és törvényes mandátumok figyelembe nem vétele miatti perek a gyűlések alatt folyamatosan ellátandók, a perben azonban csak okmányok vagy tanúvallatások beszerzésére van exmissio, más perorvoslat nem adható. Per non venit-ítéletnél lehetséges az inhibitio, de az inhibens a következő'gyűlésen már az előbbiek szerint vigye perét. (A már folyó perekre nem vonatkozik ez, a sedriákról fellebbezendőkre igen.) Brevis processus szerint rendeli ítélni a X. tc. a mezővárosoknak nemességen gyakorolt erőszaktételeit is. Az 1598. januári XV. tc. az illetéktelen kézen levő oklevelek iránti pereket intézteti így. Az 1598. március-áprilisi országgyűlésnek két törvénye is e kérdést tárgyazza: a XVI. tc. a hatalmaskodások nagy száma miatt intézkedik a rövid perek továbbtartásáról; a XVII. tc. más perekben is fenntartja a brevisszel való intézés gyakorlatát. Az 1599. márciusi XIV. tc. az oklevelek visszatartói ellen rendel rövid pert, az 1600. júliusi XV. tc. „az mostani idő alatt" jobbágyokat verő-vagdaló nemesek ellen. Az 1607. februári VII. tc. csak az 1597. április-májusi IX. tc. megerősítése Erdélyre. Az az év júliusi XL-XLI. tc. a letéti perekben határoz brevist. Az 1608. szeptemberi VI. tc. a brevis processusra vonatkozó jogszabályok általában való megerősítése (az interpestiva attestatio és a peremptoia citatio eltörlésével). 1610 március-áprilisában (XIII. tc.) ismét az 1597. április-májusi IX. tc.-et erősítik meg. Nóvumot csak az 1612. májusi gyűlés hoz ebben tekintetben: a IV. tc. a jobbágykésési pereket is a brevisszel ellátandók közé sorolja, az V. tc. pedig úgy intézkedik, hogy a fejedelem az esetben, ha a hadakozások akadályoznák a törvénykezést, a gyűlések alatt és után jelöljön ki napokat a brevisszel intézendő perek ellátására. Az 1613. májusi gyűlés (XIV. tc-el) külön törvényszakot jelöl ki a gyűlés alatt tárgyalandó, de onnan „az időknek alkalmatlansága és más nagyobb gondok miatt" elmaradt rövid perek tárgyalására, 1614 február-márciusában birtokvisszakövetelő pereknél rendelnek ily eljárást. A következő években születik végzés az országgyűlés alatti törvénykezés eltörléséről; az 1618. áprilisi VIII. tc. azonban jónak látja a brevis processusok országgyűlés alatti tárgyalásának helyreállítását az esetre, ha törvényszakokat nem tartanának. A kérdés ezzel az országgyűlés látóköréből jó időre el is tűnik. Csak a második uralmi válság időszakán és az Apafi-kor hoz még néhány idevágó törvényt. Az 1660. október-novemberi XII. tc az uralmi válság alatti kártételek megtérítése iránti perekben enged brevis processust. Az 1662. márciusi gyűlés a második nagy uralmi vál-