Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

I. A fejedelmi tisztségre vonatkozó törvények

A fejedelmi méltóság védelme Számos törvény vonatkozik a fejedelmi méltóság védelmére. Mindjárt a korszak legelején az 1540. augusztusi XII. tc. felhatalmazza a kapitányokat arra, hogy az új király választásáról tanácskozók ellen hirdessenek felkelést, és büntessék meg őket. Az 1542. decemberi gyűlés pedig arról intézkedik, hogy az uralkodót a várak és városok tartoznak befogadni. Utaljunk itt I. Rákóczi György korának már ismertetett törvényeire (az 1631. június-júliusi I. tc. Haller István ellen és a „nyughatatlan elméjű emberek" megzabolázásáról, az 1633. április-májusi X. tc. a fejedelem jogáról az ellene összeesküvők nota-perbe fogására, az 1637. októberi törvény Székely Mózes és társai ellen), Szeben és Kolozsvár 1638-as reversalisára és végül arra, hogy az országgyűlés becikkelyezett nota-ítéletei is (amelyeket más vonatkozásban tárgyalunk részletesen) elsősorban a fejedelmi méltóság védelmét célozták. A FŐHATALOM MÁS GYAKORLÓI JOGKÖRÉNEK MEGHATÁROZÁSAI A fejedelmi jogkört szabályozó törvények ismertetéséhez csatlakozva kell szólanunk a főhatalom más gyakorlói jogkörének meghatározásairól. Fráter Györgyről van szó (aki, tudjuk, a legkülönbözőbb címeken helytartó, főbíró, kincstartó, külön-külön vagy összetett variánsokban gyakorolta a főhatalmat), Petrovics Péterről s a gubernátorokról. Fráter György Fráter György jogkörét is törvények egész sora határozza meg. Már az 1542. februári országgyűlés úgy intézkedik, hogy a helytartó vagy helyettese engedélye nélkül senki sem küldhet külországhoz követet (a Csík-Gyergyó-Kászonszékből vagy Háromszékből vásárlásra Havasalföldére vagy Moldovába menők nevét a szék jelentse neki), felkelést hirdetett külső vagy belső ellenség ellen, tanácsot rendelnek mellé. Az 1542. decemberi országgyűlés az ő feladatává teszi a királynőről való gondoskodást: magát a kíséretét a várak és a városok tartoznak befogadni. 1543 novemberében a VI. tc.-el hozzá utasítják a főispánok ellen panaszkodókat. Az 1542. februárihoz hasonló újabb általános szabályozást az 1544. augusztusi országgyűlés hoz. Itt cikkelyezik be a barát fő-