Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

IV. Bíráskodás

kosságot, házasságtörést, paráznaságot, istenkáromlást, tolvajságot, lopást, bűbájosságot stb.). Az 1619. májusi III. tc. általában kötelezi a tiszteket ezek megbüntetésére, eltiltva csak bírsággal való szabadulásukat, és a nó'tlen paráznáknál is vesszőzést és eklézsiakövetést írva elő a bírság helyett (ha összeházasodnak, csak eklézsiakövetést). Az 1685. november-decemberi VI. tc. pedig az ily vétkekben leledző és 200 Frt vagyonnal nem rendelkező nemesek ítélet előtti elfogatását engedélyezi, és „jámbor és hiteles" parasztok bizonyságait is elfogadja ellenük. Hatalmaskodás, birtokfoglalás A többi súlyosabb bűncselekményekre vonatkozó törvények közt a hatalmaskodás, birtokfoglalás ügyeit tárgyazók vannak a legerősebben képviselve. Az 1544. augusztusi törvény csak az I. János halála óta történt hatalmaskodások és erőszaktételek kivizsgálását és az ország régi szokásai és törvényei szerinti megítélését írja elő. Altalánosságban marad az 1571. januári törvény is (a nagyobb hatalmaskodás öt esetét a tábla ítélje meg a törvényszakokon, és az uralkodó hajtassa végre az ítéleteket). Az 1594. májusi XVI. tc. is csak azt mondja ki, hogy a főispánok és királybírák szolgáltassanak törvényt különösen az új hatalmaskodások ügyében, és a fejedelem is vizsgáltassa meg az ily fellebbezett pereket). Az az évi augusztus-szeptemberi V. tc. azzal toldja meg ezt, hogy a törvényhatósági főtisztek az 1593. szeptember 1-je óta esett hatalmaskodást! pereket ítéljék meg mindjárt a gyűlés végeztével (az újonnan kezdetteket brevis processus szerint), hadjárat idején a generális láttassa meg e pereket. A fejedelem pedig (külön bírósággal) azonnal vizsgáltassa meg az elébe appellált ily pereket. Az 1596. áprilisi VIII. tc. a gyűlés alatt revideáltatja a fellebbezett hatalmaskodási pereket (a fejedelem „arra rendeltetett embereiből" és a táblából álló bíróság előtt), az akkor be nem fejezhetőket a gyűlés után Fejérvárt (minden perorvoslat kizárásával, csak az ország szolgálatában levőknek adva halasztást visszatértükig, ezeknek is csak saját személyükre és nem szolgáikéra). A tizenöt éves háború és az uralmi válság zavarai közt egy időre háttérbe szorulnak a hatalmaskodási esetekben való bíráskodás kérdései. Csak Bocskai szerencsi országgyűlése rendelkezik a hatalmaskodás megítéléséről, e törvényt a Partium átveszi, Erdély azonban nem, és az 1607. júniusi XXXVIII. tc. a Részekben is megszünteti érvényét. 1607 más intézkedéseket is hoz e vonatkozásban. A márciusi gyűlés 100 Frt