Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

IV. Bíráskodás

lag is veszélyes voltát - ezért vették bele mintegy záradékul a tc.-be, hogy mindez csak „a mostani szoros állapotjában hazánknak" érvényes, a zavarok elmúltával az Approbatae végzései lépnek érvénybe (esetleg módosított formában). Ugyanakkor azonban (a XVII. tc.-el) már mintegy bűnösnek is deklarálják Barcsait (a lemondásakor Keménnyel és az országgal való szerződés megsértése, maga és hívei „illetlen cselekedetek", „ártalmas dolgokra kifakadott... szavai", „imide-amoda való collusiói" és az unióeskü le nem tétele miatt), és csak a forma kedvéért nem mondják ki ellene távollétében az ítéletet. Keményt azonban felhatalmazzák a törvények és a vele kötött szerződés szerinti eljárásra ellene: abban az esetben, ha Barcsai miatt az országra jönne veszedelem, annak kötelezvénye szerinti eljárásra is - ami a volt fejedelem megöletését jelentette volna. Ahhoz azonban ezt a végzést egymagában kevésnek érezhették mind Kemény, mind a rendek. 1661 júniusában újabb törvényt hoztak erről, az V. tc-et; az jellemző módon előbb a Barcsainak és híveinek a török sarc körüli állítólagos szabálytalanságait rótta fel, és a fejedelemsége alatti, azóta sem jóvátett elkobzásokat, ezek kapcsán hozva intézkedéseket, és csak a hosszú törvényszöveg végén hatalmazta fel Keményt (Barcsai „más országokra" irogatására, üzengetésére és az április-májusi tc-re hivatkozva) az elődjével „a maga obligatiója szerént" való eljárásra. Ugyanezen országgyűlés nyilvánította notoriusoknak (II. tc-ében) a más országokra kiszökőket (ha figyelmeztetés ellenére sem térnének vissza). 1661 novemberében viszont Apafi országgyűlése a „magyarországi tolvaj katonákat" házukba fogadók vagy éppen hozzájuk állók számára helyezi kilátásba a halálbüntetést. Az 1662. márciusi X. tc. pedig az 1661. április-májusi V. tc fegyverét „akasztja át a másik vállára", a béke helyreálltáig érvényben hagyva azt - de most már az elesett Kemény hívei elleni éllel. A törvényt már az 1663. szeptemberi gyűlésen támadják a rendek (a XX. tc. - többek között - a magyar és székely nemesek egyszerű vádra való elfogatását sérelmezi, és a távol levő Apafi helytartóinak teszi feladatává felterjeszteni hozzá a tc. eltörlését, hazaérkezése után pedig közvetlenül sürgetni ezt; de csak az 1666. februári X. tc. hatálytalanítja). Cégéres vétkek Külön, kiemelve kell említenünk még a cégéres vétkekben leiedzők ellen hozott törvényeket. (A cégéres vétkek alatt többféle eltérő típusú, de egyaránt súlyosnak minősített bűncselekményt foglaltak össze: a gyil-