Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

tése). Ugyanez a gyűlés hoz törvényt (XXVII. tc.) a donatióval nyert fiscalis jószágokból 1657 óta az adományos saját birtokára költöztetett jobbágyok rövid határidőn belüli visszatelepítésére; e rendel- kezest újítja fel a kővári fiscalis jószágokat illetően az 1668. január-februári XXVIII. tc, majd ugyanazokra nézve az 1669. január-márciusi XII. tc. (csak az udvari szolgaságra, molnárságra „és egyéb hasonló hivatalba" elhozottakat engedve visszatartani). Az 1678. októberi nagy sérelemorvoslásnak idevágó terméke csak egy van, a XLIV. tc. - ez csak az Approbataenak és Compilatának a fiscalis jószágokban való kocsmáitatásra vonatkozó rendelkezéseit erősíti meg. Az utolsó ilyen törvény, az 1685. február-márciusi VIII. tc, Alvinczi Péter ítélőmester egy „kicsiny portióját" veszi ki a fiscalitasok közül. Jelentős számú törvény tárgya a fiscalis uradalmak visszaszerzése (a kincstári javak egyes ágazataihoz tartozók visszaszerzésére hozott rendelkezéseket ti. az e javak egészét vagy több ágazatát érintő rendszabályoktól külön ismertetjük). Az első ilyen törvény, az 1578. április-májusi II. tc. részben csak fejedelmi lépés jóváhagyása: annak helyeslő tudomásulvétele, hogy Báthory Kristóf visszavette Görgényt. Ennek kapcsán kéri fel az országgyűlés: a továbbiakban is szerezze vissza és tartsa meg a fejedelmi jószágokat, rábízva: megtartja-e magának a defcctus seminis vagy nota útján a fiscusra szálltakat, vagy eladományozza? Az első nagy uralmi válság utáni konszolidációs folyamat e téren is erős mozgást produkál. Az 1607. júniusi XII. tc. (korábbi törvényekre hivatkozva) újra Görgényt véteti vissza a fejedelem számára. Az 1608. szeptemberi XII. tc. viszont már csak fejedelmi intézkedést nyugtáz: Kővár visszavételét (egyben az országhoz is), annak (s egyben Fogarasnak) birtokát Báthory Gábor utódai vagy végrendeletileg kijelölendő örökösei számára is biztosítva (csak az országból való elidegenítésüket tiltva el). A Bethlen Gábor-korszak általános restituciós intézkedéseiről már szólottunk; a birtokok visszavételére ekkor nem hoztak külön törvényt. 1630-nak pedig csak az őszén jön létre egy különleges intézkedés: a Bethlen Istvánt fejedelemmé választó szeptember-októberi gyűlés I. tc.-e Fogaras várának és uradalmának kiváltására kéri az új uralkodót, hogy onnan tarthassa udvarát és hadnépét (a következő országgyűlésre ígérve az ezzel járó költségek megtérítésének elrendezését). A fiscalis birtokok 1649 utáni általános meghatározása során is születik olyan rendelkezés (az 1650. márciusi XXXI. tc. 1. pontjának egy kitétele), hogy a fiscus a régi módon járjon el az idegen kézen levő pura fiscalitasok visszaszerzésében. Az Apafi-kor elejének restituciós folyamatában előbb az 1663. szeptemberi III. tc. rendelkezik külön a kincs-