Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

tári birtokok visszavételéről (az 1657. október-novemberi gyűlés óta adományozottakról vagy elzálogosítottakról van szó; a törvény a fejedelmet hatalmazta fel a productio helyének, időpontjának meghatározására). A rendelkezést azonban az 1669. január-márciusi XXX. tc.-nek meg kell erősítenie (a közelmúltban életükre vagy még maradékaikra is örökíthetően zálogbirtokokat nyerteket is productióra kötelezve, és az egy fiscalis fundusra kapott adománnyal többet szerzőket, jogtalanul fiscalis jószágokat vásárlókat is). A felülvizsgálatot ellátó rendkívüli törvényszakra 1670-ben Medgyesen sor is kerül - ott azonban nem zárul le minden, és az ügyek évekre elnapolódnak. Az 1670-es évek végén kerülnek újra elő, az 1678. októberi L. tc-el. Ez az 1657 óta a fiscalis jószágokban sinistra impetratiókat eszközlők felkutatását rendeli a praefectusnak, a következő országgyűlésre tervezve a dolgok végső igazítását. A kérdés országgyűlési tárgyalására azonban csak 1680 november-decemberében kerül sor; az V. tc. 1681. február 15-ére tűz ki Nagysinkre törvényszakot minden 1657 utáni fiscalis donatióról való productióra (az 1670-ben producáltaknak azonban elég akkori tanúsítványaikat felmutatniuk). 1682-ben (február-márciusi XII. tc.) csak általában erősítik meg a fiscalis jószágok adományozásáról és visszavételéről szóló törvényeket, és az 1684. márciusi gyűlés veszi elő újra (V. tc-ében) a fiscalitasokból tett adományozások ügyét, feljogosítva a fiscalis directort a végre nem hajtott 1670-es döntések executiójára, illetve az 1670-ben el nem döntött ügyekben az idevágó törvények szerint való eljárásra. A (legalábbis formailag) ellentétes folyamattal, a fejedelmibirtokok elzálogosításával is számos törvény foglalkozik. Már a legelső ilyen törvénybe került zálogosítás is „családon belüli". Déva várának Bethlen Gábor által Károlyi Zsuzsannának való inseriptiója, amelyhez a rendek „nagy szeretettel és örömmel" hozzájárulnak (1614. szeptember-októberi VII. tc), ezt a törvényt erősíti meg az 1616. október-novemberi VIII. tc. 1616 őszén még egy zálogosítást iktatnak törvénybe (IX. tc): Bethlen Bajom váráért („a mely... felette hasznos bástya kiváltképpen Váradnak"), a Fogarashoz visszaadott Kománáért és annak hat falujáért és a fejedelemnek, valamint az országnak portai költségekre adott 9000 Ft-ért 32 000 mFrt-ban Kákonyi Istvánnak (és feleségének, lányának, legatariusainak) zálogosította Görgény uradalmát. A következő törvénybe került zálogosítás azonban ismét fejedelmi családtagnak juttatás: az 1618. októberi XVI. tc. a fontos váruradalom, Huszt Bethlen Istvánnak, feleségének és leszármazottainak való inseriptióját erősíti meg. Az 1618-as törvényt újítja fel az 1626. május-júniusi országgyűlés is VIII. tc-ében, ugyanakkor (V. tc-ében) Brandenburgi Katalinnak