Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

elővásárlást, az 1679. május-júniusi IV. tc.-el pedig minden hetivásártartó helyet kötelezni kell a mészárosok bebocsátására. A többi törvények közül emeljük ki még a vízi szállításra vonatkozó két törvényt (1596. áprilisi X. tc: a hadak élelmezése végett a Maroson és a Nagyszamoson szabad az élés kereskedésre szállítása; 1680. november-decemberi VI. tc: az Olt vizén való kereskedelem engedélyezése). A többi kereskedelmi tárgyú törvények már egyedi jellegűek. Az 1571. áprilisi gyűlés intézkedik úgy, „hogy a jövendő gyűlésig a mészárosok egy fontjával és egy fertályával adják a húst". Az 1581. májusi IX. tc. a kender (a szászok régi privilégiumai elleni) kihordását tiltja el a Szászföldből. Az 1607. júniusi LV. tc. a kereskedők törvénytelen feltartóztatása ellen lép fel; az 1614. február-márciusi XXVI. tc. egy különleges ügyet rendez, a brassaiaknak Torockóra és Szentgyörgyre vas fejében kiadott hitelei ügyét (a brassaiak csak azt követelhessék vissza, amit Báthory Gábor erővel nem szedetett fel). Az 1632. májusi XVI. tc. a váradi nemesek és a város közt a szabad kereskedés körül folyó vitában erősíti meg a fejedelem döntését. 1640-ben (április-májusi XX. tc.) a karánsebesiek nyerik el maguknak, hogy a fejedelem ne tartassa sokáig náluk a higanyt vagy más árut Belgrádba szállító szekereit, az udvarhelyszékiek pedig azt (XXIV. tc), hogy Udvarhely városán hordóstul átvihessék borukat-sörüket. Karánsebesen ígér vizsgálatot a fejedelem a mészárosok tehén- és ökörbőreinek eladása iránt az 1646. márciusi IX. tc.-ben. Az 1656. február-márciusi XX. tc. a borosjenei szűcsöket biztosítja arról, hogy bárhová bevihessék vásárra eladni áruikat. Országgyűlés alatt a gyűlés helyéül szolgáló városban minden mesterember szabadon árulhatja portékáit - mondja ki az 1666. februári IX. tc. Az 1676. november-decemberi XIII. tc. a brassai árumegállítást tilalmazza (és vele más városoknak a szekérfuvar körüli túlkapásait is). Az 1684. márciusi XIII. tc. görög és zsidó kereskedők 1683-ban Hunyad megyében elszenvedett sérelmeinek orvoslásáról intézkedik. Hitelügy A gazdasági tárgyú törvényhozás utolsó ismertetendő tárgyköre a hitelügyi törvényeké. Az első ilyen az 1596. áprilisi XVIII. tc: aki házát, földjét, személyét lekötve vesz fel hitelt, annak hitelezőjét nem fizetés esetén a kötés szerint elégítsék ki, nem „egyéb hitván heába való marhával"; lényegében ezt erősíti meg az az évi november-decemberi XIV. tc, majd egy évtized elmúltával az 1606. áprilisi XV. tc. A városi lakosokkal szembeni adósságperekben való eljárás módját szabályozza