Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)
III. A kormányzatot illető törvények
teli tilalom (II. tc.; csak Magyarországra és Havasalföldre szabad) már az 1599 októbere után előállt helyzet eredménye; ugyanez a magyarázata a marhakivitel 1600. júliusi újabb eltiltásának (XXI. tc.) és a tilalom 1601. január-februári megújításának (XXVI. tc). 1601 elején újból eltiltják a plikarany kivitelét is (XXVII. tc). A tilalmak Bocskai uralma idején és az azt követő években is sűrűek; 1606 áprilisában (V. tc) az arany és ezüst kivitelét tiltják cl; ezt az 1607. júniusi LXI. tc. ismétli meg, egyben eltiltva a szűrposztó véggel való kivitelét, és fejedelmi engedélyhez kötve a baromét és bőrét (XXXII. tc.) - az utóbbi törvényt viszont az 1609. április-májusi XV. tc újítja fel. Az év októberében egy eléggé általános kiviteli tilalom születik (VI. tc: marha-, bárány- és vadbőr, továbbá „egyéb olyan marha, mely azelőtt tilalmas volt" kivitele tilos). 1610 tavaszán (március-áprilisi XVI. tc) már világosan a barom és ló kivitelét tiltják el, és (XXIII. tc.) az arany, ezüst, nyest- és rókabőr kihordását. A baromkiviteli tilalmat 1612 májusában (XIII. tc.) megújítják - hogy aztán tőzsérek fejedelmi engedéllyel oly arányokban „takarítsák ki" a marhát Erdélyből, hogy az 1613. májusi XI. tc.-nek e tilalom szigorú betartását kelljen sürgetnie. Bethlen uralkodása elején újabb törvényt hoznak a barmok és bőrök kivitelének tilalmáról, ezzel a sokatmondó kitétellel benne: „salvo tamen iure fisci" (1514. február-márciusi XXIV. tc), és egyben újabb cikk kerül a tilalomlistára (igaz, régi szokásra való hivatkozással): a réz (XXVIII. tc). Az mára változások elsőjele, hogy az 1615. májusi gyűlés (IV. tc.-ével) engedélyezi a lábasmarha kivitelét (arra hivatkozva, hogy Erdély igen szűkében van a jó pénznek, és csak így lehet szert tenni rá). A szűrposztó végben kivitelét egyelőre csak Váradra és Debrecenbe engedik meg (1616. április-májusi XII. tc). A fordulat azonban 1618 áprilisában következik be. Akkor még eltiltják a vadbőrök kivitelét, de a többi tilalmas cikkek már az arany, ezüst, az ezekből készült művek és a jó pénz (IV. tc); a marhakivitelt pedig az 1615-ös indokolással engedélyezik (X. tc.) - és ettől fogva egy évtizeden át, 1628 tavaszáig nem születik árukivitel} törvény -, viszont jó néhány tilalmat iktatnak törvénybe a jó pénz kivitelére és a rossz behozására. Az 1622. májusi XXII. tc. az arany, tallér és dutka kivitelét tiltja el fő- és jószágvesztés terhe alatt (azt ti. a törvény indokolása szerint „az sok mód nélkül való kereskedő emberek" kihordták az országból); az az évi szeptemberoktóberi IX. tc. a jó pénz kivitelét és helyette rossz behozását tilalmazza ugyanez büntetéssel fenyegetve, az 1623. május-júniusi V. tc. az aranytallér, ezüst és jó dutka tilalmát tartalmazza. Csak Bethlen uralmának vége felé, 1628 tavaszán jön létre (rendi követelésre) egy árukiviteli törvény: a vaskivitel tilalma (1628. április-májusi IV. tc).