Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

újé 2. A kérdés ezzel nem zárul le, az az évi szeptember-októberi IX. tc. úgy kénytelen módosítani az előbbi végzést, hogy (a régi polturák árfolyama a korábban megszabott maradván) az új poltura értéke 1623 húsvétjáig 3 pénz legyen, és csak azután szálljon kettőre. (Ez a törvény a pénz védelmére is intézkedéseket tesz: a jó pénzt az országból kihordok és helyette rosszat behozok halállal bűnhődjenek, javaik elkobzandók: a polturát nem fogadó vagy csak árán alul elvevő kereskedők is jószágvesztésre jussanak.) Az újabb intézkedés sem segít, úgyhogy az 1623. május-júniusi V. tc. kivonatja a forgalomból a polturát; egyben kimondja: az arany és tallér árfolyama Erdélyben és Magyarországban azonos legyen. A további években a garas értéke a törvényhozás gondja. Az 1625. májusi V. tc.-et (amely végül is 5 pénzben állapítja meg a garas árfolyamát) hosszas tárgyalások előzik meg: előbb a fejedelem vitatja meg a dolgot tanácsával, és az árak letörése érdekében a garas értékének leszállítását és a szabad kereskedelem engedélyezését javasolja a rendeknek, azok bele is mennének ebbe - a dolog ott bukik meg, hogy a kereskedők nem tudnak felelősséget vállalni azért, hogy az árak ily engedmények mellett is alább szálljanak. így marad 5 pénz a garas árfolyama. A következő évben általános rendelkezés születik az aprópénz elfogadásáról (1626. május-júniusi I. tc): mindenütt el kell fogadni az 5 és 3 pénzes garast, az 1620 előtt vert és az új aprópénzt, II. Mátyás 5, Báthory Gábor 3 és 5 pénzes garasát (jószágvesztés terhe alatt); a rendek csak azt kérik, hogy a fejedelem utasítsa a pénzverdéket e pénzek 5 latos ligában való veretesére. A pénz árfolyamának ügye azonban további zavaroknak oka, különösen a szászok „csinálnak confusiót" az új pénz elvétele körül, úgyhogy az 1628. április-májusi gyűlés (I. tc-ében) a fejedelem követelésére újra jószágvesztést mond ki a pénz el nem vevőire vagy az arra izgatókra (csak azt kérve, hogy a fejedelem igaz ligára veresse a pénzt, s aprópénzt és 3 pénzes garast is veressen). A Bethlen halála utáni két évben újra a poltura ügye tűnik fel a törvényekben. Magyarországon fogadják el adóba 3 pénzben a polturát, míg ott nem törölték el - mondja az 1630. január-februári XLII. tc. Az az évi szeptember-októberi II. tc. ZVz pénzben határozza meg a 6 latos karikás poltura értékét, az 1631. június-júliusi IV. tc. pedig 3 pénzben az „igaz jó polturáét". Innen kezdve azonban az országgyűlés jó három évtizedig csak egyszer szól bele a pénz értékének kérdésébe, az 1649. január-márciusi II. tc-el (az arany 3 Frt 60 pénzt ér, a tallér 180 pénzt). Csak az Apafi-kor elején születik néhány ilyen törvény: az 1664. január-februári II. tc. (a császár garasát, az új lengyel sustákot és az új ortokat „az ő valorok szerént" el kell fogadni) és a XXXVII. tc. (az arany árfolyama 4, a talléré 2 Frt, az oroszlános talléré 180 pénz); az