Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

gálatra vékájukat, ejtelüket, vedrüket, s aztán ne merjenek változtatni rajta; a Partium pedig (északról Zarándig bezárólag) a váradi itcével és vékával éljen. Az 1623. május-júniusi országgyűlés Bethlen Gábor propositiójára mondja ki (VIII. tc.-ében): „az hordók minden helyeken egy aránt csináltassanak", és akik a hordót nagyobbnak adnák el, mint amilyen tényleges mérete, fizessék vissza a vevőinek a helytelenül felvett összeget". A gyűlés egyébként (IX. tc.-ével) megerősíti a vékák, ejtelek egyenlőségéről korábban hozott törvényeket. Az 1623. május-júniusi VIII. tc.-et 1624-ben megerősítik (június-júliusi X. tc), most már büntetést is szabva a nem „igaz hordóval" élőkre. Ez ismétlődik meg 1634-ben (május-júniusi XXVI. tc.) és 1651-ben is (február-márciusi XVII. tc). Helyi érdekű intézkedés az 1638. április-májusi XXIII. tc. (a zilahiak is a kolozsvári ejtellel és vékával mérjenek) és az 1655. februári XI. tc. (a fejedelem Zaránd megye kérésére engedélyezi, hogy annak hódolt részén a korábbi vékát használják). Az Apafi-kor mértékügyi törvényei közül az 1667. január-februári XXI. tc. ismét a kolozsvári véka és ejtel használatát erősíti meg (csak Máramarost véve ki ebből), az 1625. november-decemberi V. tc. az Approbatae Constitutionesnek a borvételből és hordók nézéséről írt cikkét újítja fel, és ezt ismétli el az 1678. októberi XLVIII. tc. is (annak hozzáadásával, hogy a mérésnél istáppal vagy akóval éljenek, azt pedig a folnagyok a város pecsétje alatt tartják). Az utolsó mértékügyi törvény, az 1683. februári X. tc. ismét a kolozsvári mérték érvényének az egész országra való kimondása. A kereskedelmi törvények további csoportját azok teszik, amelyeknek tárgya a pénz értékének meghatározása. Az első ilyen törvény az 1595. április-májusi XXXIX. tc. az aranynak és tallérnak a forinthoz való viszonyát állapítja meg (1 Frt 80 pénzben, illetve 1 Frt 10 pénzben szabva meg értékét). Az év decemberében (XI. tc, ezek árfolyamát 1 Frt 60 pénzre, illetve 1 Frt-ra mérsékelik, és ezt 1596 áprilisában is megerősítik (XIV. tc). A kérdés majd másfél évtized után kerül újra elő; akkor bizonyos aprópénzek árfolyamait szabályozzák sorozatosan. A dutka árfolyamát előbb 1610 tavaszán állapítják meg 9 pénzben az addigi 10 helyett (március-áprilisi XIX. tc), 1613 májusában (XVII. tc.) újra 10 pénzre emelik, 1618 áprilisában (V. tc.) ismét 9-re csökkentik, és 1619 májusában (VII. tc.) emelik ismét 10 pénzre. Közben, 1617 májusában (XI. tc.) a másfél pénzes lovas garas árfolyamának emelését tiltják el. Az 1620-as években előbb a poltura árfolyama okoz gondokat a törvényhozásnak, annál is inkább, mert Bethlen 1620-tól a régi polturánál kisebb és könnyebb polturát veret. Az 1622. májusi országgyűlés (IV. tc-ében) úgy dönt, hogy a régi poltura árfolyama 4 pénz legyen, az