Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

és a májusi III. tc. szerint a rendi hadsereget. Az 1594. februári V. tc. még afejedelemnek és az országnak kötelezi hittel a fizetőmestert, de a se­reget határozottan elkülöníti a fejedelem udvari hadától, a májusi III. tc. viszont már csak a rendek hűségére tétet - esküt Gerendy Já­nossal, és a sereget a generális (Báthory Boldizsár) parancsnoksága alá adja. A kísérlet vége ismeretes; a sereget egyébként az 1594. augusztus­szeptemberi II. tc. fenntartja - csak éppen annak funkciója változik meg teljesen. A későbbi évtizedekben csak azzal a követeléssel talál­kozunk, hogy az udvari gyalogkapitány, hadnagyok, várak kapitányai a fejedelem és ország hűségére esküdjenek (1613. októberi VI. tc.) - a követke­ző évek ismeretében erről is elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag hatály­talan intézkedés volt. Az viszont nem ritkaság, hogy a törvények kifejezetten felhatalmazzák a fejedelmet, illetve a főhatalom gyakorlóit bizonyos hadügyi teendők saját belátása szerinti ellátására. Az előbbiekben is nemritkán tárgya­lunk ilyen törvényeket (mustrálások stb.); vegyük ezekhez még hozzá az olyanokat, mint az 1540. augusztusi IX. tc. (a kapitányok felhívására felkelés); az 1542. decemberi törvény (a főbíró, Fráter György rendele­tére felkelés); az 1545. áprilisi törvény (Fráter György - és rendeletére a főispánok - szükség esetén a parasztnépet is fegyverbe szólíthatják); az 1551. februári (háborús fenyegetés esetén a királynő rendeljen el felkelést a szükséges mértékben); az 1559. júniusi (ha János Zsigmond nem tud táborba szállni, a királynő küldje generálisát oda); az 1594. au­gusztus-szeptemberi XVII. (a lovas- és gyaloghadnagyok fizetését a fe­jedelem állapítsa meg-csak „a pénznek szűk voltá"-ra legyen tekintet­tel); az 1639. májusi IX. tc. (a fejedelem adjon szabályzatot katonáinak), az 1660. decemberi-1661. januári XII. tc. (a hadak számát, elhelyezését illetően a fejedelem és tanácsa döntsön); az 1661. április-májusi VI. tc. (a fejedelem és tanácsa autorálása a hadak tartását illetően bizonyos ki­sebb megkötésekkel). A többi hadügyi törvények már vegyes, egyedi jellegűek. Legfel­jebb csak olyanokat lehet kiemelni közülük, mint az Apafi uralma ele­jén, a lehetetlen katonai-politikai-közjogi helyzetben idegen segélyha­dakat kérő 1661. novemberi I. tc, az 1683. tavaszi tatár átvonulással kapcsolatos kérdéseket szabályozó az év áprilisi III—IV. és VI. tc, az 1633. tavaszi kényes helyzetben (Zólyomi Dávid ügye) a fegyverkivitelt eltiltó az év április-májusi VIII. tc. A többi rendelkezések egészében egyediek vagy éppen alkalmi jellegűek. Az 1542. decemberi törvény arról is rendelkezik, hogy vereség esetén a sereg a legközelebbi várba húzódjék. Az 1551. májusi törvény védelemnyújtás elhatározása a Hu­nyad megyeieknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom