Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

Egyedi jellegű törvény az 1558. júniusi (míg az országgyűlésen megszavazott sereg felkészül, Izabella és János Zsigmond maga vigye a háborút a végvidéken és Magyarországon), az 1566. május-júniusi (az uralkodó vizsgáltassa meg: hány ágyú elég a hadjárathoz, hogy a szász papoknak csak annyi szekeret kelljen kiállítani; a szász papság dékánságonként egy-egy sáfárt adjon a lovak mellé) és az az évi november-decemberi V. tc. bizonyos rendelkezései (a hadban elhaltak vagy sebesültek helyébe ne tartozzék senki mást állítani), az 1571. áprilisi II. tc. (János Zsigmond temetéséig az ország biztonságára Báthory Zsigmond parancsnoksága alatt sereg állítandó fel), az 1600. júliusi XIII. tc. (a Mihai Viteazultól adományt nyert személyek birtokuk után állítsanak katonákat a megye zászlaja alá) és az az évi október-novemberi XVI. tc. egy rendelkezése (az 1600. szeptember 18-ai miriplai csata helyén kápolna emelendő', és a csata évfordulóját évente meg kell ülni, büntetés terhe alatt), az 1611. áprilisi XIII. tc. (minthogy a fejedelem Kó'várvidék nemességét Közép-Szolnokhoz osztotta, a megye kéri, hogy a fejedelem rendelkezzék a kó'vári kapitányhoz: hagyjon békét nekik, maga hadjárat idején saját belátása szerint Kó'várban hagyhat közülük), az 1613. októberi XIV. tc. (a székelyek fejedelmi rendelet nélkül ne kelljen felüljenek -a váratlan szükség esetét kivéve), az 1614. február-márciusi XXXIV. tc. (a Szebenból elvitt tüzérségi fegyverek visszaszolgáltatandók), az 1621. november-decemberi II. tc. (a székelyek zászló alól kiállt jobbágyaik után fizessenek adót), az 1630. január-februári LXVI. tc. (az 1614. február-márciusi XXXIX. tc. megeró'sítése - kiterjesztve más városok lövó'szerszámaira is), az 1649. január-márciusi XXXI. tc. (a fejedelem által a kék drabantok közé íratott székely drabantok elbocsátandók, ha nincs kedvük a szolgálatra), az 1670. decemberi XVI. tc. (székelyeket partialis insurrectiókor ne írjanak zászlók alá) és XXIV tc. (rangos biztosok - Béldi Pál, Haller Pál és Nagy Tamás - küldése a székely nemesség azon sérelmének megvizsgálására, hogy partialis insurrectiókor is felkelésre kényszerítik ódét; a gyalog lófó'k közé állt lovas székelyek újra lovon szolgálhatnak, ha lóra tettek szert); az 1678. júniusi XII. tc. (az újratelepített városokban és falvakban lakó nemesség felkelésekor büntetés terhe alatt köteles felülni) és az 1678. októberi országgyűlés három törvénye: a XV. tc. (magukat zászló alá írt nemes személyeken az esetben, ha lakhelyükön követnek el bűncselekményt, a hely tisztjei bíráskodjanak; ha zászló alatt, „ott igazíttassék dolgok"), a XVI. tc. (a gyulafehérvári, a környékbeli mezővárosokban lakó és a tordai nemesség a fejedelem vagy a kolozsvári ftokapitány rendeletére a korábbi határozatok szerint keljen fel büntetés terhe alatt) és XXX. tc. (a szász universitas csak általános felkelésekor legyen köteles drabantokat adni).