Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)
III. A kormányzatot illető törvények
Szálkán és Kallóban állomásozó hadak által okozott károkat, téríttesse meg és a továbbiakban gondoskodjék róla, hogy a katonaság ne károsítsa meg a lakosságot - határoz az 1560. márciusi gyűlés. Az 1568. januári gyűlés János Zsigmonddal biztosokat küldet a vármegyékre a katonaság által tett károk kivizsgálására, és megtérítésüket kéri. Ekkortól a 15 éves háború idejéig nem tárgya a törvényalkotásnak ez a kérdés, akkor azonban annál inkább: az 1596. áprilisi IX. tc.-et (a hadak kártételei - élés pénz nélkül elvétele stb. - ellen); az 1590. januári XlX-XXX.-at (a szegény nemest, szászokat megkárosító - pénz nélkül éló'dó', állataikat elvevő', sarcoló stb. - katonákat tisztjeik büntessék meg, és a kárt téríttessék meg, a hajdúk is pénzükön éljenek, és ne nyomorgassák a községet); az 1599. márciusi VII. tc.-et (tábori zendülés részeseit tisztjük azonnal fogassa el és büntesse, ha hazamenekültek, az illető' törvényhatóságok tisztjei járjanak el ellenük) számíthatjuk ide. A Vitéz Mihály Erdélybe ütése után tartott 1599. novemberi gyűlés három törvényt is hoz e tárgykörben (V. tc: Mihály ígéretet tesz rá, hogy a hadnépet meghatározott helyeken szállásolja el, a nemesek házaiból kiküldi ó'ket, az országutak biztosításáról gondoskodik; VI. tc. más rendelkezések mellett -: a kóborlókhoz állt rácok és „futott népek" garázdálkodásaikért megbüntetendők; a Mihály hadával együtt sarcoló, károkat okozó nemesek bíróság elé állítandók; VII. tc: Mihály a rendek kérésére a városok háztájait felprédáló, a városokat magukat égetéssel fenyegető' kozákok és egyéb rendek megfegyelmezését ígéri). Uralma vége felé újabb két tc jelzi a probléma súlyát: az 1600. júliusi IV. tc. (a Mihály hadába állt dúló, pusztító kóborlókat büntettesse meg, és a továbbiakban ne engedjen felfogadni ilyeneket) és az V. tc. (nemesi házakra a hadnép ne szálljon). Az 1601. január-februári gyűlésnek már a nemesek által tartott katonaságról kell ilyen törvényt hoznia (IV tc: a nemes felüléskor úgy vigye magával vagy küldje a hadba szolgáit, hogy kárt ne tegyenek, pénz nélkül senkitó'l ne vegyenek el semmit). 1607 és 1614 közt is gyakoriak az ilyen törvények. 1607 júniusában arról hoznak végzést, hogy az egyes natiók hadba vonuláskor más natiók területén pénzükön éljenek (XX. tc). A szászságon a katonaság ne járjon szabadon-írjaeló'az 1608. augusztusi III. tc. Az 1609. április-májusi gyűlés is két ilyen törvényt alkot: a II. tc.-et (a fejedelem tartsa egy helyen vagy udvarában a katonaságot, azok pénzükön éljenek) és a XXIV. tc.-et (ez az 1607. júniusi XX. tc. megújítása-csak a székelységró'l szól). 1610-ben eló'bb a március-áprilisi gyűlés eró'síti meg az eló'zó' évi április-májusi II. tc.-et, IV. tc-ének egy rendelkezésével, aztán a szeptember-októberi (I. tc-e többek között ezt is tartalmazza). Az