Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

érinti a mustrák ügyét, az 1670. szeptemberi XXIV. tc. egy rendelkezése (a székelyeket ne terheljék gyakori mustrákkal, a szék határán kívülre csak fejedelmi rendeletre kelljen mustrára menniük). A mustratörvényekhez kapcsolódik egy egyedi eló'írás a nemesi összeírásról, az 1558. szeptember-októberi törvény (a főispánok a hadjárat céljára írják össze megyéjük nemességét, és haladéktalanul terjesszék ezt az uralkodók elé). Törvények hosszú sora foglalkozik a hadmentesség, a hadban való helyettesítés különböző' kérdéseivel. A mentességekéi, tárgyazó törvények csoportjának elsó'darabjai, az 1599. júniusi III—IV. tc.-ek éppen negatív értelemben foglalkoznak a mentességekkel: hadba rendelnek különbözó' fejedelmi tisztviselőket (a fiscalis directort, táblai ülnököket, „procatorokat" - ezeken itt feltehetó'en a fiscalis ügyészeket kell érteni - kamaraispánokat, harmincadosokat, dézsmásokat), a kerített mezővárosokban jószággal bírókat, a fejedelmi levéllel egyéni mentességet szerzetteket - nem ismerve el a fejedelem és tanácsurak jószágainak mentességét sem (hangsúlyozva azonban e rendszabály egyszeriségét). Ugyanígy mentesség törlése az 1609. április-májusi XIX. tc. (bizonyos székely falvaké és személyeké, akik addig határőrizet címén mentesültek a hadi szolgálatoktól; a törvény most az illető székek tisztjeire bízta a határra való vigyázást) és (időleges hatállyal) az 1612. novemberi VI. tc. is (az akkor megszavazott zsoldostartás alól senki jószága ne legyen mentes). Felmenti viszont a hadkötelezettség alól Debrecen városát (hódolt voltára és kiváltságaira való tekintettel) és a kolozsvári nemességet, a városi terheket viselvén (vagyona után azonban zsoldos állítására kötelezve); az 1611. áprilisi X. tc. a törvényhatósági tisztek egy részét (a Partiumban, régi gyakorlatra hivatkozva, az egyik alispánt, a székely székekben mindkét alkirálybírót) az ugyanakkori XIV-XV. tc. Szörény megyét, az 1632. májusi XX. tc. (annak fejében, hogy azok elvállalják Karánsebes és a belső vár építését). A falusbíró tisztét viselő nemes távol maradhat a mustráról és táborozásról - engedélyezi az 1654. január-februári IV. tc. A helyettesítés ügyét szabályozó tc.-ek közül első helyen az özvegyek hadban helyettesítésével foglalkozó tc.-eket említsük: az 1599. júniusi II. tc.-et (a főemberek özvegyei - a birtokaik után kiállítandó zsoldosokon túl - személyük után állítsanak ki lovasokat, 100-100 jobbágyonként kettőt-kettőt, büntetés terhe alatt) és az 1611. áprilisi XVI. tc.-et (a jószágos özvegyek 4 kapuról állítsanak egy lovast; az egyházi nemesek özvegyei mentesek ez alól). Az 1657. júniusi szorultságban három törvény is foglalkozik az özvegyek helyettesítésének kérdésével: az V. tc. szerint az özvegyek birto-