Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

tett személyek az illető vármegye ispánja előtt mustráljanak meg, és hogy a fejedelem a magyar natio mustrájának kitűzött napja előtt 15 nappal értesítse erről az ispánokat) tartozik ide. Az 1590. április-májusi III. tc. is a fejedelem által kijelölendő napra határos mustrák (a törvényhatóságok székhelyein, illetve a szászok és a Partium esetében a szokott helyeken); az 1591. szeptemberi IV. tc. az időpontot is kijelöli, fenntartja a székhelyeken való mustrálás gyakorlatát. Az 1594. augusztus-szeptemberi XVIII. tc. már az előző hónapokban felállított rendi hadsereg mustrájáról intézkedik: akik a rendi pénztárból pénzt vettek fel lovasok fogadására, és nem mustráltatták meg ezeket a fizetőmester előtt, azoknak a fizetőmester ne fizessen (a továbbiakban is csak azoknak, akik az így fogadott lovasokat „nem hatok megett, hanem az több fogadott praesidium között tartják"). Az 1597. április-májusi VII. tc. a huszad nép törvényhatóságonként és havonként való megmustrálását írja elő, és csak ezután hópenzük kiadását. Innen kezdve azonban majdnem két évtizedig nem találkozunk a törvényalkotásban a mustrára vonatkozó rendelkezésekkel. Csak Bethlen Gábor idejében hoznak három ilyen törvényt: az 1615. szeptember-októberi V. tc-et (mikor a mustrának ideje lesz, a fejedelem rendelkezzék a főispánoknak, hogy a régi mód szerint mustrálják meg a megyéket; azok idejében hirdessék meg ezt a megyében, hogy a távol lakók is beérjenek rá); az 1616. október-novemberi VII. tc-et (a fejedelem által kijelölt napon mustra a vármegyék székhelyén, illetve a székelyek és szászok szokásos helyein) és az 1623. május-júniusi I. tc-et (a rendek azt kérik, hogy a fejedelem törvényhatóságonként rendezze a mustrát, a teljes sereg egybegyülekezéséből eredhető károkat elkerülendő - ha azonban mégis maga akarja megszemlélni az egész hadat, gondoskodjék a szegénység kárának eltávoztatásáról). I. Rákóczi Györgynek csak uralkodása legvégéről maradt fenn egy mustra-törvény, az 1648. március-áprilisi XIII. tc. (a mustrán jelen nem levőket a főtisztek a bevett szokás szerint büntessék), fia idejéből kettő, az 1656. február-márciusi V. tc. (fejedelmi parancsra a főtisztek által hirdetett első mustrán a főtisztek intsék meg a nemességet, hogy a következőn jó készülettel legyen jelen, és aki a másodikon nem megfelelő lóval, fegyverrel jelennék meg, de facto 12 Frt bírságot fizessen) és az 1656. február-márciusi III. tc. (minthogy az ország alkotmánya szerint évente egyszer kell mustrálni, aki egy évben valamelyik megyében mustrál, az a következő évi rendes mustráig az esetleges rendkívüli mustrán is ott álljon ki). Eddigre már kialakult gyakorlat az évi mustra - és ismeretes, hogy a fejedelmek az országgyűlés határozata nélkül is tartanak soron kívüli hadszemléket. Innen kezdve már csak egy részintézkedés