Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Draskóczy István: Sáros megye vámhelyei a 14. században

A fenti példák mutatják, az uralkodók csínján bántak a vámszedési engedélyekkel, s a főútvonalakon (pl. Magashíd) található átkelőknek sem mindegyikén lehetett illetéket szedni. Akadtak természetesen urak, akik királyi engedély híján sem riadtak vissza vámok kivetésétől. A Somosiak az 1330-as években Ábrányban ugyanúgy szedték az illetéket, mint ahogy a Hernádon (Kőszeg táján) létesített hídjuk használói sem kerülhették el a zaklatást. A királyi hatalom azonban rendre szoríthatta őket, mivel ezek a helyek már nem kerültek be az 1355. évi okmányba.

19 A törvényes vámok listájáról hiányzik Kapi, amelyről Hanusfalva 1332. évi kiváltságleveléből szerzünk tudomást. Midőn 1347-ben az uralkodó eladományozta az uradalmat, nem szólt az itteni vámszedésről. Későbbi 14. századi források is hallgatnak arról, hogy itt fizetésre kötelezték volna az utazókat. Annál többet emlegették Töltszéket, amelyre az első híradásunk épp 1347-ből származik. így az a gyanúnk, hogy az uralkodó még az eladományozás előtt helyezte át a hivatalt Kapiról Töltszékre.

20 Ha Kapit és a bártfai harmincadot nem számítjuk, a 16. század közepéig 20 törvényes vámot állítottak fel a megyében. Ez a tény azt jelenti, hogy a fontos közutak mellett található hivatalok felét 1355 előtt szervezték meg. Tudtunkkal a hiteles oklevéllel igazolható legkorábbi vámhely Szinyeújfalun található, amit még 1262 előtt létesített a király. Pécsújfalu vámtarifája ugyan az 1209. évi dátumot viseli, de otromba hamisítvány. Am nem lehetetlen, hogy bár az első biztos adatunk reá 1322-ből származik, ezen a helyen már jóval korábban illetékre kötelezték az erre járókat. A somosi engedélyt 1285ben adta ki az uralkodó.

21 A 13. századra vagy a 14. század elejére tehető Palocsa, Bártfa, Sztracsna, Eperjes vámhivatala, míg Gáboltót a 14. század első felére helyezzük.

22 A bártfai harmincadot Károly Róbert állíthatta fel. A város 1320. évi kiváltságlevelében még nem említik, de az 1355. évi kiadvány már szól róla. A vele párhuzamba állítható Lublón 1330-ban már behajtották a harmincadot.

23 1355 és a 16. század közepe között a következő helységekben állították fel a vámkereket: Szentkereszt, Somosújfalu, Hosszúmező, Zboró, Kurima, Orlich, Ladomérvágása, Újváros (Meszcziszkó), Duplin, Bukócz és Szokoly Eme utóbbi helyen a Hernádon leúsztatott fák után hajtották be az 64051. Györffy György: Adatok a románok 13. századi történetéhez és a román állam kezdeteihez. Történelmi Szemle, 1964. 16.; AO VII. 102.; DE 209823 (OA. Presov. Drugeth It. 6.), DF 258979 (OA. Presov. Kisszeben v. lt. 3.).; Problémára vö. Bolla i. m. 19 CDH VIII/4. 123-126.; Varsik, Branislav: Osídlenie kosickej kotliny I-m. Bratislava 1964-1977.1. 453.; DL 64672. 20 Vysady miest a mesteciek na Slovensku (1238-1350). Red.: Eubomír Juck. Bratislava, 1984. 121.; Eperjes 35. sz., DL 64029., AO V 132-133.; Fejérpataky i. m. 304, 305., 306., 482., 500., 530.; Ulicny szerint a töltszéki vámot a 13. század végén, 14. század elején állították fel. Kapi értéke nem lehetett csekély, mert I.Károly a Sárospatak melletti Olaszit adta érte cserébe (DL 31219, 31249.). A töltszéki vám a 15. század közepén 120 kamarai forintot jövedelmezett (DL 97775.). 21 Ulicny 108., 233. - 12. századinak tartja őket. CDH LX/2. 728-731. Somos kiváltságlevele állítólag 1367 táján veszett el. (Eperjes 80. sz. vö.: Pór Antal: Készei Miklós. Bp., 1904. 112.) 22 Ulicny 24., 79., 239., 296.; Dejiny Presova 74. 23 Vysady miest (20. jegyz.) 94., DL 64672. Benkó, Jan: Najstarsie pisomné dolozenie obci okresu Stara L'ubovna. Nővé Obzory 31. Presov, 1990. 37.