Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Tringli István: Az 1481. évi szlavóniai közgyűlés

vett részt személyesen a közgyűlési bíráskodásban, sőt még Zágrábban sem tartózkodtak ekkor. Most azonnal szögezzük le: a 15. századi közgyűlések esetében ez volt a természetes, sőt az Anjou-kor nagyhatalmú nádorairól is nehéz elképzelni, hogy személyesen bíbelődtek volna távoli vármegyék kisnemeseinek apró-cseprő ügyeivel. A közgyűlés megnyitásától május első hetéig csak a nádor nevében kibocsájtott oklevelek március 13-ig Zágrábban, 17-én Gudovcon, 27-től április 13ig Korotnán, április 16-18. közt Zágrábban keltek.

13 Ezek, akárcsak az önálló országbírói kiadványok, nem közgyűlési oklevelek, hanem elvileg a vidéken — a jelen pillanatban Zágrábban — tartózkodó nádor oklevelei, néha ugyan utaltak a közgyűlésre, de még formailag is eltértek az ott kiadott iratoktól; csak a nádor pecsétjét nyomták rájuk, nem a közgyűlés nyitónapja szerint datálták őket és nem „Zágráb mellett", hanem Zágrábban, vagy máshol keltek. Az egyikük birtokbaiktatásra utasított, egyben arra szólította fel a hiteleshelyet, hogy az esetleges ellentmondókat a szlavón bán elé idézzék. Több bevalló oklevél is készült a nádor neve alatt, néha olyan ügyről is, melyet éppen a közgyűlésen a nádor és az országbíró előtt indítottak, azonban a felek időközben fogott bírák közvetítésével megegyeztek.

14 Mindegyik nádori oklevél bírósági ügyben kelt, a szokásos formulák között, nincs köztük missilis formájú, politikai vagy más személyes kérdést érintő. Egy forrás sem utal arra, hogy maga a nádor a hadjáraton részt vett, vagy Zágrábban tartózkodott volna. A korotnai tartózkodás adja meg a választ a megoldásra. A nádor pecsétje ugyanis Korotnai Jánosnál, a nádori jelenlét ítélőmesterénél volt, az ő szignója látható a legtöbb oklevélen, ő ítélkezett Zágráb mellett a közgyűlésen, ha visszatért a városba, előtte — azaz a nádori jelenlét előtt — tettek bevallásokat a peres felek. Amikor március 5. körül a közgyűlés befejeződött, hazaindult Somogy megyébe, Korotnára, saját várába. Útközben és otthon is állított ki a nádor nevében okleveleket. Rajta kívül még egy nádori jelenléti alkalmazottról tudjuk, hogy érdemi tevékenységet fejtett ki Szlavóniában, Hermáni László nótáriusról, akinek kézjegye ott szerepel az egyik önálló, Zágrábban kelt, nádori kiadványon.

15 Nem volt ott Zágrábban Bátori István országbíró sem, aki — elsőként a magyar történelemben — e tisztségét együtt viselte az erdélyi vajdai méltósággal. Itineráriuma a szász városok levéltárának köszönhetően jól összeállítható: ekkor éppenséggel alaposan el volt foglalva Erdélyben, ahol állandó hadkészültségben, a havasalföldi ügyek kötötték le. 1480. október 26-án Újegyházon, december 16-án Algyógyon, december 22-én Gyulafehérváron, 1481. február 25-én Kolozsváron, március 9-11 közt Meggyesen, 14-én Segesváron, 26-án 13 DF 256577, 255597, 268057, DL 103854,18459,102620,18470, 14 DL 67854,103850, DF 275140, 276923. 15 Korotnaira és Hermánira: Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp., 1971. 273, 298. skk. Korotnai jellegzetes, lehúzott szárú, alul kötött n-betűs szignója: khtna, ez látható pl. a DF 262017-on. Hermáni kézjegyének feloldására ld. Bónis ih., az egyetlen, Hermáni által szignált zágrábi oklevél: DL 103850, kézjegye: Lad. Her.