Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
Tringli István: Az 1481. évi szlavóniai közgyűlés
Hásságyon, 28-án Kőhalmon, április 12-én Görgényben, 24-25-én Besztercén, 27-én Sárpatakon, 30-án pedig Marosbogáton írta leveleit. 16 Szlavóniában nevét és pecsétjét ítélőmestere, Hásságyi István és két nótáriusa, Turóci János és Gereci Antal használta, az országbíró által vezetett királyi jelenléti bíróság tagjai közül az ő szignójukat találhatjuk meg az okleveleken. 17 Az országbírói pecsétet többnyire az ítélőmester őrizte, mert amikor csak Bátori nevében állítottak ki oklevelet, valószínűleg már délután vagy estefelé a városban, akkor Gereci és Turóci kézjegyét nem látjuk az iratokon. Sokatmondó az, hogy a nádori jelenlét vezetője, Korotnai is használta néha az országbírói pecsétet. Február 12-én és 25-én az ő kézjegyét látjuk két országbírói kiadványon, ekkor tehát Bátori képében előtte tettek bevallást, illetve az országbíró nevében ő utasította vizsgálatra a kapornaki konventet. 18 Mivel a legtöbb közgyűlési oklevélen is Korotnai kézjegye látható, ezért nem lehet kétséges, hogy a közgyűlés valódi vezetője ő volt. Ahogy a nádori méltóság előkelőbbnek számított az országbíróságnál, ugyanúgy ítélőmestere is előtte állott ennek ítélőmesterénél. Hásságyi minden bizonnyal nem akart Korotnai mellett túl gyakran másodikként szerepelni, ezért valahányszor csak tehette, a munkát két megbízható nótáriusára Turócira és Gerecire bízta, ezért nem látható egyetlen közgyűlési kiadványon sem az ő kézjegye. Az 1481-es gyűlésen Zágráb falai alatt összejött nemesek ugyan befolyásos emberek előtt jelentek meg, de a bírák társadalmi helyzetüket tekintve többször is alatta maradtak azoknak, akik fölött ítéletet mondtak. A két ítélőmester és a nótáriusok uraiktól távol kényes kérdésekben egyetlen ember utasításait követték, a királyét. A közgyűlésen csak Guti Ország és Bátori nevében állítottak ki oklevelet, a keltezések helye megegyezett a közgyűlésével, Zágráb mellett írták őket. Mindegyik közgyűlési oklevelet csak a kezdőnap szerint datáltak, vagyis azt tüntették fel, hogy Gyertyaszentelő Boldogasszony napja — ezt akkor még Szűz Mária tisztulatjának mondták 19 — előtti kedd utáni hányadik napon állították ki az oklevelet. A dátum feloldásába így nem kevés bizonytalansági tényező csúszik. Nem tudjuk ugyanis, hogy minden, január 30. után eltelt napot beleszámoltak-e az így számított napokba, avagy csak azokat, amikor valóban folyt tárgyalás, tehát a vasárnapok, más ünnepnapok, pl. Szűz Mária tisztulatjának napja nem maradtak-e ki a számításból. Egy 1406-os Zala megyei közgyűlés esetében a Zsigmondkori oklevéltár összállítóinak sikerült kimutatniuk, hogy az ünnepnapokat nem vették íigye16 UGDS VII. 249, 250, 253, 257, 260, 264, 266, 268, 270, 271, 272, 273 és DF 211002, DL 27367. 17 Hásságyira, Turócira, Gerecire: Bónis Gy.i. m. Hásságyi jellegzetes kézjegyét felodotta uő.: Kúriai irodák munkája a XIV és XV században. Levéltári Közlemények 1963. 34. ábra. Turóci és Gereci kézjegyének feloldása semmiféle nehézséget nem okoz, mindketten szépen kiírták, hogy Thwrocz, ill. Gereczy. Hásságyi kézjegyét e hónapokból csak egyetlen, egyedül Bátori nevében kelt oklevél tartotta fenn: DF 276800. 18 DF 218987, 282143. 19 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. I. Bp.1977. 191.
