Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Tringli István: Az 1481. évi szlavóniai közgyűlés

és jóváhagyásával" (ex consensu et beneplácito), illetve jóváhagyó akaratából" (de beneplácito, volúntate) jutottak a kedvezményezettek e kiváltságokhoz.

8 Eközben a király nevében keltek oklevelek Budán is, ezeket azonban a királyi személyes jelenléti bírósága állította ki. Valamennyi vizsgálatra és idézésre szóló parancs, címzettjeik pedig hiteleshelyek és vármegyék, mindegyikre a bírói pecsétet nyomták. Egyetlen kettős pecsét alatt kelt oklevél maradt ránk ebből az időszakból, január 31-én állították ki. Mint a római dátumos oklevelek általában, kiadói helyet ez sem tartalmaz, azonban aligha lehet kétséges, hogy ezt is Zágrábban állították ki.

9 Január közepére Mátyás már eldöntötte, hogy a hónap végére a szlavón megyék számára közgyűlést hirdet, a téli közlekedési viszonyok között ugyanis legalább két héttel korábban szét kellett küldeni a meghívókat. 1481. január 30-án kezdetét vette a közgyűlés. A közgyűlés A szlavón közgyűlésekről nem készült feldolgozás, így az 1481-es congregatio generálist nem tudjuk összehasonlítani a korábbi „köztörvényszékekkel". Az időpont megválasztása szokatlan volt, télen ugyanis csak ritkán tartottak közgyűlést.

10 A közgyűlés rendezése nem állt összhangban az 1478-as országgyűlésen elfogadott törvénnyel, ahol a király megígérte, hogy az ország szegénysége miatt öt évig nem tart gyűlést. Igaz a gonosztevők nagy száma miatt kivette rendelkezés hatálya alól Pozsega, Valkó, Szerém megyéket, Baranyának a Dráván túl fekvő részét, Csanád, Temes, Zaránd és Arad megyéket, ahol csupán proscriptio céljából továbbra is lehetett rendezni congregatio generálist. Szlavóniáról e korlátozott közgyűlések közt nem esett szó.

11 Nem számított rendkívüli dolognak, hogy nem Szlavónia rendes bíráját, Egervári László dalmát- horvát- szlavón bánt, hanem Guti. Ország Mihály nádort és Bátori István országbírót bízta meg a király e rendezvény vezetésével. A királyi felhatalmazás Magyarországon az országbírók által tartott közgyűlések megrendezéséhez mindig is szükséges volt, 1409-től kezdve már a nádorok is csak ennek birtokában indulhattak vidéki törvénylátó körútjaikra.

12 A közgyűlési, a közben és utána kiadott önálló nádori, országbírói oklevelek áttekintése azonban azt mutatja, hogy sem a nádor, sem az országbíró nem 8 DL 18453, 33196. Bonfini úgy tudta, hogy Kassáról utazott Zágrábba. Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei. Ford. Kulcsár Péter Bp. 1995. 839. Beatrix itinerárima ezekben az években összeállíthatatlan. A DL-ben és a DF-ben 1476-82 közt nincs királyné által kibocsátott oklevél. 1480. szeptember 11-én Esztergomból keltezett egy levelet, a következő év november 19-én Budáról. Berzeviczy Albert: Aragóniái Beatrix magyar királyné életére vonatkozó okiratok. Bp. 1914. 9 DF 231705. Zágrábi keltezésének jele a commissio propria domini regis kancelláriai jegyzet. 10 Gábor Gyula: A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt. Bp. 1908.140. 11 1478. 7. tc. DRH 1458-1490. 240. 12 Tringli István: Két szokásjogi norma a közgyűlések működéséről. Történelmi Szemle 39. (1997) 395. Az alább közölt levelesítő jegyzék kifejezései erre vonatkoznak: propria sue maiestatis in persona, ill. auctoritate sua rendezték a közgyűlést.