Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
Teke Zsuzsa: Zsigmond és a dalmát városok 1387-1413
kapcsolatban, ellenük indított pert egy zárai polgár. Szepesi János zágrábi püspök a nonai közgyűlésen, 1396 júniusában hozott ítéletet Trau városa és egy spalatói polgár között bizonyos szövetek eltulajdonítása miatt támadt perben. Trau város bíráinak 1397 decemberében kelt okiratából tudjuk, hogy az ítéletet Zsigmond is megerősítette. 65 Intézkedett a király a dalmáciai egyházak ügyében is. 1397 áprilisában Nelipec János, Cetina comese Zsigmond előtt kötelezte magát a személyesen jelenlévő spalatói érsekkel szemben, hogy a spalatói egyházmegyéhez tartozó birtokai után a tizedet kifizeti. 66 1397 júniusában megtiltotta a sebenicóiaknak, hogy a püspök jobbágyai és familiárisai felett bíráskodjanak, intve őket egyben a püspöknek járó tized megfizetésére is. 67 1397 augusztusában a knini káptalan királyi parancsra a spalatói egyház valamennyi városi és egyéb birtokát meghatárolta. 68 Ugyancsak figyelemmel kísérte a király a zárai káptalan és a vranai várnagy emberei közötti vita alakulását, felszólítva a feleket, jelenjenek meg előtte. 69 Majd nem sokkal később János zárai érseket utasította a zárai káptalan jogainak és kiváltságainak a védelmére. 70 A Velencével folytatott háború idején Zsigmond igyekezett a még birtokában lévő városok kedvére tenni, bár a védelem érdekében tett intézkedései nem ritkán szembeállították a városokkal. Jó példa erre Sebenico városának esete. Velence ostromzárral vette körül Sebenicót, így érthető, hogy Zsigmond a város vezetését katonák kezére adta. Mesleni Péter, dalmáciai és horvátországi kapitánya lett a város fővikáriusa. 1411 februárjában azonban a király meghagyta neki és az ugyancsak a város védelmét szervező Ders Márton volt asztalnokmesternek, hogy a sebenicóiak kiváltságai sértetlenül maradjanak. 71 1412 januárjában pedig a sebenicóiak kérésére érvénytelennek nyilvánítja mindazokat az ítéleteket, amelyeket hátrányukra a záraiak hoztak. 72 Hiába kedvezett azonban Zsigmond a sebenicóiaknak, a katonai kormányzat csakhamar a magyar uralom ellen hangolta a várost. Ennek előzménye az volt, hogy a városban állandó harcok dúltak a társadalom két rétege, a „popularis-ok" és a nemesek között. 1409-ben a „popularis-ok" kerekedtek felül, és a kormány élére hat kapitányt állítottak. 73 A belháború azonban tovább folyt, amit a király emberei is segítettek szítani azzal, hogy rendcsinálás címén elfogatták és kivégeztették a kapitányokat, visszahívták a nemeseket, és helyreállították a korábbi kormányzatot. 74 A rendcsinálás címén elkövetett kivégzések, vagyonelkobzások, száműzetések város szerte nagy felháborodást keltettek. Velence 1412 júliusában szerzett értesülései szerint a lakosság jelentős hányada kész 65 CDHX/2,404., X/3,188. 66 DL 38499. 67 CDJÍ X/2, 414., X/8, 423. 68 CDH X/3, 202. 69 ZsO I. 5624. 70 ZsO I. 5697. 71 DF 289135 fol. 53. 72 ZsO HL 1514. 73 ZsO HL 2978. 74 CDHX/5, 400.