Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Teke Zsuzsa: Zsigmond és a dalmát városok 1387-1413

mányzását intézte. Ez a feltétel sejtetni engedi a városok azon törekvését, hogy a comes tisztségének súlyát csökkentsék. A háborús események azonban csakhamar véget vetettek a Garaiak dalmáciai szereplésének. 1402 decemberében a dalmáciai városok közül utolsóként Spalato is meghódolt Nápolyi Lászlónak, ami természetszerűen megszüntette hivatalukat. Az 1400-as években Zsigmond már nem volt abban a helyzetben, hogy akaratát a dalmát városokra ráerőltesse. A Lászlótól 1409 márciusában elpártolt Nona, Sebenico és Trau már dalmáciai származású személyt választottak comesükké, és Zsigmond nem emelt kifogást, igyekezvén a városok kedvében járni. így pl. 1412 májusában minden ellenvetés nélkül megerősítette tisztségében Trau városának választottját, de Restis Pasqualinus raguzai polgárt.

58 Ebben az időszakban, a Velencével folytatott háború idején, egyetlen esetet kivéve,

59 nem tudunk magyarországi comes szerepléséről a dalmát városokban. Zsigmond rövid dalmáciai országlása alatt meglehetősen aktívan vett részt a dalmát ügyek intézésében. Néhány példával próbáljuk illusztrálni, milyen ügyekkel foglalkozott a király, milyen ügyekben tartotta fontosnak, hogy maga is intézkedjék. 1389 júniusában Trauban egyes polgárok és familiárisa, az ugyancsak traui Casactus de Casoctis között támadt viszályban megtiltott a dalmát hatóságoknak — iudices, rectores, comites —, hogy ítéletet hozzanak, és az országbírót, Bebek Imrét bízta meg a felek megidézésével és az igazságtétellel.

60 Még ugyanabban a hónapban meghagyta valamennyi birtokosnak, városnak, szabad falunak, hogy a sebenicói polgárok felett bíráskodni ne merészeljenek, velük szemben keresetét mindenki a város bírósága előtt keresse, ha pedig ennek ítéletével nincs megelégedve, ügyét személyes jelenléte elé fellebbezheti.

61 Ez a rendelkezése bizonyos tekintetben az 1405. évi városi törvényében foglaltak előzményének tekinthető. A törvény értelmében ugyanis a városok és lakosaik elleni peres ügyekben mindenkinek az illetékes bíróhoz kell fordulnia, a városi bíróságoktól a tárnokmesterhez, majd a királyi személyes jelenléthez lehet fellebbezni. Itt ugyan a tárnokmester nem szerepelt, de nincs utalás a dalmát városok hagyományos fellebbezési fórumára, a bánra sem, hanem közvetlenül a királyi bíróság az illetékes fórum. 1395 januárjában a traui nemesek Garai Miklós bán, mint „tractatorpacis" közreműködésével békét kötöttek egymással.

62 A béke érdekében különböző rendeleteket hoztak, amelyeket a nemesek kérésére 1397-ben Kninben Zsigmond is megerősített.

63 1397 augusztusában két zárai polgár fellebbezésével foglalkozott, utasítva Zára város bíráit korábbi ítéletük módosítására.

64 A peres ügy volt hivatalnoka, Petrus mometarius de Florencia végrendeletének végrehajtóival és fiával állott 58

CDHXJ5, 257. 59 1413 júniusában Kusalyi Jakcs László volt a Spalatóhoz tartozó szigetek comese. Feltehetően Zsigmond bízta rá ideiglenesen a szigeteket, amikor Spalatót kivette Hervoja kezéből. ZsO IV 752. 60 CDCr XVII. 154. 61 1389. jún. 24. DL 50049. 62

CDHXJ3,177. ^CDHXIZ, 177. 64 CDCr XVIII. 174.