Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Rácz György: A Magyar Országos Levéltárban őrzött 1526 előtti levéltári anyag épülő adatbázisa. Beszámoló és javaslat

d. Ugyanez a gépi rögzítés vonatkozna a többi, nem kronológiai rendben, készült regesztapublikációra is, amelyek fellelhetők a szakirodalomban. A különböző tematikus, vagy levéltári egységként feldolgozott és nyomtatásban megjelent oklevélkivonatok 1438-1526 közötti korszakra vonatkozó részeit össze kellene gyűjteni és analitikája után az adatbázis megfelelő rekordjaiba rögzíteni. Vonatkozna ez mind a különböző levéltári évkönyvekben megjelent hiteleshelyi és megyei tematikus kiadványokra, családi levéltárakra, amelyeknek mutatójuk vagy nincs, vagy nem teljes. Az 1945-1990 közötti évek oklevélpublikációit össze is gyűjtötték,

36 az ezt megelőző, ill. követő kiadásokat kis gyűjtőmunkával könnyen fel lehetne tárni. így az adatbázis részére a regesztaállomány kiegészítése rövid időn belül megvalósítható feladat lenne. Ez a feladat annál is inkább indokolt, mert a DF-hez a levéltárban nem készültek és nem készülnek regeszták. így azonban a Diplomatikai Fényképgyűjtemény egy része is kiegészülne regesztákkal. e. Mindezek megvalósításával jelentősen bővülne a jelenlegi adatállomány, de megoldatlan maradna az a probléma, amely a DF regeszta-segédlet hiányában jelölhető meg. A több, mint 150 000 oklevélszöveg tartalmához semmiféle mutató nem áll rendelkezésre. Az MOL-ban jelenleg a DL-hez készülnek csak regeszták kis számban a hagyományos formában. E munka végeztével kerülne sorra feltehetően a DF anyaga, talán a jövő század közepére. A DF anyagának is az 1438-1526 közötti része a legfeltáratlanabb és a legtöbb. (Az említett időrendet követő forráskiadványok természetszerűen a DF okleveleit is földolgozzák 1437-ig.) E korszak forrásanyagáról áll rendelkezésre a legkevesebb kiadott publikáció, ezért ezek áttekinthetőségének biztosítása mindenképpen kiemelt jelentőségű tudományos feladatnak számít. Mivel azonban az írásbeliség mind széleskörűbbé válása miatt a Mohács előtti gyűjtemények anyagának nagyobb részét az e korból keletkezett oklevelek jelentik, ez a hatalmas oklevélmennyiség a hagyományosan részletes regesztakészítési módot megkérdőjelezi. A megjelölt korszak szövegei kivonatának régi módon való elkészítése több évtizedet venne igénybe. Az alábbi javaslat, vagy tervezet ezért három eddig különbözőként kezelt tevékenységet kapcsolna össze a cél érdekében: (1) a levéltári segédlet-célú regesztázást, (2) a gépi adatfeldolgozást és (3) a tudományos forráskiadást. Az 1438-1526 közötti korszak okleveleiről egy elektronikus forráskiadványt kellene készíteni, amely a MOL DL-DF adatbázisára alapulna. Az egyes oklevélszövegekről csak rövid egy mondatos regeszták kerülnének be a REGE paragrafusba, amely csak röviden tájékoztatna az irat tartalmáról. A kékcédulás adatok mellé kigyűjtenénk elsősorban a címzettre (CIMZ), kedvezményezettre (KEDV), keltezési helyre (KELT) és az irattípusra (IRAT) vonatkozó adatokat. Ezek mellett a helynevek (vár és uradalma stb.), személynevek is bekerülhetnének a megfelelő paragrafusba, de ennél több információt csak esetenként tennénk az adatbázisba. E módszerrel viszonylag rövid idő alatt fel lehetne tárni a későközépkori magyar forrásanyagot, és ezt 36 Draskóczy István - Soós István: Középkori oklevélpublikációk Magyarországon 19451990 között. Bibliográfia. Levéltári Közlemények 62 (1991) 9-54.