Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Rácz György: A Magyar Országos Levéltárban őrzött 1526 előtti levéltári anyag épülő adatbázisa. Beszámoló és javaslat

követően szóba jöhet a legfontosabb, legérdekesebb oklevelek publikálása, vagy részletes regesztázása is. Ki fogja mindezeket elvégezni, hallom az olvasóban azonnal felmerült kétségeket? A MOL-ban munkaterv részeként készítsék a levéltárosok, mint eddig? Ennek nem sok értelme van. A megvalósítás csak külső pályázatok elnyerésével realizálható. Az eddigi pályázataink elsősorban a minél gyorsabb mechanikus adatbevitelt és a számítógépes apparátus (programok, hálózatok stb.) kiépítésének anyagi fedezetét biztosították. 1998-ban lejár a mostani OTKA pályázat, a vállalt kötelezettségeinknek addigra biztosan maradéktalanul eleget teszünk. Elgondolásom szerint a következőkben a különböző pályázatok meghirdetésekor a fonti javaslatokra koncentrálhatnánk és a DIPLI-vel foglalkozó szakemberek között a feladatokat megoszthatnánk. E terv nemcsak a hagyományos értelemben vett team munka keretében valósítható meg, hanem intézmények közötti nagyon szoros együttműködéssel. Mivel a tervezett forráskiadvány a MOL adatbázisán alapulna, a feladat végrehajtásában a Levéltárnak a koordinátor szerepét kell betöltenie. „Külső" szakemberek megnyerése pedig úgy lehetséges, hogy egyfelől a MTA Történettudományi Intézetében készülő forrásfeldolgozási munkákat valamilyen módon össze kéne kötni az adatbázis építésével. Másfelől, mivel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Középkortudományi Intézetének végzős hallgatói közül ketten már mostanáig is országos forrást őrző intézménybe kerültek, tapasztalatom szerint a fönti feladatokra is szívesen vállalkoznának leendő középkorász hallgatók. (Másolatgyűjtemények átnézéséből remek szakdolgozatokat lehet készíteni. A Pázmányon készülő PhD-program alapjául kínálkozik a forrásfeldolgozás. A Pázmány oktatóira és diákjaira teljes mértékben számíthat a MOL, ezzel a közhasznú kutatási témákkal olyan feladatokat végzünk el, amely másoknak is hasznára lehet és nem öncélúak.) De talán a szakma minden képviselőjére számíthatnánk, akiknek ereje és ideje engedi egy-egy év regesztázását. A kijelölt korszak forrásanyagát fel kell osztani évek, évkorok, esetleg jelzet szerint és az így elkészített regesztáknál, ill. az ily módon kiegészített rekordoknál feltüntetjük a munkatárs nevét. Ez garanciát jelenthet a munka megbízhatóságára és pontosságára. Az elkészült éveket aztán CD-lemezen forráskiadványként (nem segédletként!) forgalmazni is lehetne. Az 1438-1457 évekből kibocsátott oklevelek ilyen feltárásához magam már néhány éve hozzáláttam. f. Borsa Iván nemrégiben először szlovákul, majd Romániában magyarul is megjelent cikkében arra tett javaslatot, hogy a MOL küldje meg minden Kárpát-medencében levő levéltárnak és más gyűjteménynek - amelyek 1526 előtti levéltári anyagot őriznek -, a DF fond/állag szerinti listáiból az illető levéltárra vonatkozó részeket. Ez a gyűjteményük ellenőrzéséhez és nyilvántartásához lenne szükséges. Cserébe az illető levéltár megküldené a MOL-ban esetleg hiányzó, de náluk őrzött és nyilvántartott szövegek fényképét. A magyarországi 1526 előtti iratokat őrző intézmények mindegyikének elküldtük a vonatkozó listákat, számos intézménytől visszajelzés is érkezett. (Apróbb pontosítások, fényképet azonban csak tőlünk kértek olyan oklevélről, amely időközben náluk elkallódott.) Több vidéki levéltárban tudomásunk sze-