Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
Rácz György: A Magyar Országos Levéltárban őrzött 1526 előtti levéltári anyag épülő adatbázisa. Beszámoló és javaslat
alatt áll. Kezdjük időben a legkorábbi anyaggal. Györfry György forráskiadványa III. Béla koráig a legkorábbi okleveleinket közzétette, ill. közzéteszi teljes szövegükben, kritikai apparátussal. 28 Az Árpád-kori királyi okleveleket Szentpétery Imre és Borsa Iván kivonat formájában kiadta, 29 így jelenleg utóbbi kiegészítése mellett csak a 13. századi nem királyi (királynéi, hercegi, nádori, országbírói, püspöki, káptalani stb.) oklevelek publikációja hiányzik. Szentpétery Imre királynéi oklevelekről készült kivonatait Zsoldos Attila dolgozza át és rendezi sajtó alá. Solymosi László pedig a Diplomata Hungariae antiquissima folytatásaként és mintájára az 1197-1300 közti teljes okleveles forrásanyag számbavételére és teljes szövegű publikálására vállalkozott. A távolabbi közeljövőben tehát a magyarországi forrásanyag az Árpád-korig bezárólag kiadás szempontjából teljesnek lesz mondható. Tekintettel arra, hogy az Árpád-kori oklevelek esetében indokolt a teljes szövegű közlés, ennek befogadását viszont az adatbázis jelenlegi rendszere nem teszi lehetővé, a korai oklevelek (1301 előtti) esetében egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy csak a kékcédulás adatok találhatók az adatbázisban. Árpád-kori regeszták rögzítésének tehát nincs értelme. Később megoldandó feladat, hogy az Árpád-kori oklevelek teljes szövegének egy újabb paragrafust kell nyitni. Az 1301 utáni Anjou-kor forrásanyagát Kristó Gyula vezetésével Szegeden teszik közzé regeszta formában, 30 ezzel az 1387-ig tartó korszak teljes levéltári anyaga hozzáférhető lesz. A Zsigmond-kor okleveleit Mályusz Elemér 1410-ig publikálta 31 a teljesség igénye nélkül, különböző szelekciós szempontoktól vezérelve, az ezt követő évek anyagát mind a regeszták tartalmát tekintve, mind az oklevéltípusokat nézve lényegesen kibővített szempontok alapján 32 Borsa Iván rendezi sajtó alá. 33 A Zsigmond-kor utolsó két évtizede az a kor, amelynek levéltári anyaga bő regesztákban még publikálható. Összességében elmondhatjuk tehát, hogy van remény arra, hogy az 1301-1437 közötti korszak okleveles anyaga regeszta formájában hozzáférhető lesz. A MOL ez időhatárok közötti regesztáinak gépi rögzítésétől is el kell tehát tekintenünk, nemcsak azért, mert publikálás alatt állnak, hanem mert nagy különbség van a MOL által a dolgozóktól tervfeladatként megkövetelt regeszták és a tudományos igényű publikáció számára készített ellenőrzött, lektorált kivonatok minősége között, érthetően az előbbi rovására. Ha tehát az imént szóba jött lehetőségek egyikét sem javaslom, akkor mi a teendő? a. A MOL regesztáinak rögzítése és mutatózása után véleményem szerint a legfontosabb feladat a levéltári forrásanyag és a kiadott oklevélszövegek konkordanciájának megteremtése. Adatbázisunk egyik paragrafusa az oklevél kiadási adatainak van fenntartva. A kutatás számára óriási segítséget jelente28 DHA A 2. kötet is régóta kész és megjelenésre vár. 29 RA I-II/1-4. 30 AOkl. 1301-1387.1-IVVII. VIII. XI. 31 ZsO I-H. 32 Erre ld. Borsa Iván: A Magyar Országos Levéltár és a Zsigmondkori Oklevéltár. Levéltári Közlemények 67 (1996) 9-20. 33 ZsO iii-rv-v