Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Csukovits Enikő: Egy nagy utazás résztvevői. (Zsigmond király római kísérete)

Csukovits Enikő EGY NAGY UTAZÁS RÉSZTVEVŐI (Zsigmond király római kísérete) A Buda és Róma közti távolság több mint 1200 kilométer - a hosszú út megtétele a középkorban körülbelül egy hónapot vett igénybe. Részben ennek köszönhetően ritkán járt magyar koronás fő az örök városban: bizonyíthatóan csak Nagy Lajos király és anyja, Erzsébet anyakirályné, valamint Zsigmond király jutott el Szent Péter és Pál apostolok küszöbéhez. Erzsébet 1343-ban, Lajos az 1350-es szentév alkalmából járt Rómában. Közismerten mély vallásosságuk ellenére nem zarándokként keltek útra: a királyné András fia trónigényének elismertetése érdekében utazott Nápolyba, onnan tette a római kitérőt, Nagy Lajos pedig a második nápolyi hadjáratról hazatérőben kereste fel Róma városát.

1 Noha mindkettőjüket a legnagyobb tisztelettel fogadták a városban, a néhány napos római időzés és az ott elnyert búcsú nem feledtethette velük, hogy itáliai tartózkodásuk alapvetően sikertelen volt: Erzsébet megszerezni, Lajos pedig megtartani nem tudta az olyannyira vágyott nápolyi trónt. Teljesen más körülmények között vonult be Rómába 1433 tavaszán a 65 esztendős Luxemburgi Zsigmond: azért érkezett a pápai székvárosba, hogy életművének betetőzéseképpen fejére kerüljön a német-római császárok koronája.

2 Zsigmond német királlyá történt megválasztása után gyakran évekig volt Magyarországtól távol, hol német, hol cseh ügyek, hol a legfontosabb egyházi kérdések megoldása érdekében kelt útra. A számos külföldi út közül mind jelentőségét tekintve, mind a megtett kilométerek száma alapján két „nagy utazás" emelkedett ki: 1412-19 között a konstanzi zsinat megszervezése, lebonyolítása, az 1430-34-es években pedig a császárkoronázás és a bázeli zsinat ügye szólította külföldre. A magyarok ezekben az években sem hiányoztak a környezetéből. Európa első uralkodójához méltó, nagyszámú kíséretét elsősorban ők alkották - Konstanztól Perpignanig, Párizstól Londonig, Nürnbergtől Rómáig követve fáradhatatlan királyukat.

3 A kíséret nagyságáról számos egy1 Erzsébet és Lajos római útjáról a krónikaíró Küküllei is beszámolt: Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum. Ediderunt Elisabeth Galánthai et Július Kristó. Bp., 1985.162-163., 174. A középkori magyar zarándoklatok áttekintése: Csukovits Enikő: „Cum capsa... cum bacillo". Középkori magyar zarándokok Aetas 1994/1. 6-7. 2 Zsigmondot hosszú uralkodása alatt öt koronával koronázták meg: ezek sorában első volt a magyar 1387-ben. A német és cseh koronázásra: Jörg K. Hoensch: Kaiser Sigismund. Herrscher an der Schwelle zur Neuzeit 1368-1437. München, 1996. 188-189. 293., a milánói koronázásra: Aldásy Antal: Zsigmond király viszonya Milánóhoz és Velencéhez római útja idejében. Bp., 1909. (a továbbiakban Aldásy, 1909) 84-86., a rómaira: Aldásy Antal: Zsigmond király római császári koronázása Századok 47. (1913) (a továbbiakban Aldásy, 1913) passim. 3 Engel Pál: Az utazó király: Zsigmond itineráriuma In: Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. Bp., 1987. 70-92., újabban Hoensch, J. K.: i. m. 622-629. Az utazás művészeti