Takáts Sándor: Szalai Barkóczy Krisztina, 1671-1724 (Budapest, 1910)

II. Barkóczy Krisztina a kurucvilágban

December hetedikén Baktán tartózkodott, s ott vette az ura levelét, melyben az hirül adja neki, hogy a fejedelemmel együtt vendége lesz. «Hozza Isten — feleli az asszony — urunkat (Rákóczit) kegyelmeddel együtt jó egészségben.

1 Mire a fejedelem és Károlyi Baktára értek, Barkóczy Krisztina az ura tanácsára már Ecsedre, onnét pedig Gelényesre ment. Itt vette Rákóczi levelét, amiben a fejedelem tudatja vele a dolgok rosszra fordultát és egyben tanácsokat ad neki a menekülésre. Szép vonása ez a fejedelemnek ! Még a legnagyobb bajban sem feledkezett meg jóakarójáról és lelki rokonáról: Barkóczy Krisztináról.

2 Károlyiné a fejedelem és az ura tanácsára csakugyan megindult Munkács felé. Nem lévén egyebe egy ócska csézán kivül, elhatározta, hogy Munkácson majd a feje1 Károlyi levéltár. Bakta, decz. 7. 2 U. o. 1710 decz. 21-én jelenti az urának, hogy Bákóczi levelét megkapta. A roááz állapot — írja az asszony az urának — nem újóág előtte ! Nem az ellenóég, hanem a bódult állapot miá károóodik az ember !