Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
IV. Városi kiadások
létesítettek alapítványokat, fizettek ki alapítványi pénzeket. 1760-ban engedélyezte az uralkodó Pest városnak a piarista atyák iskolájában folyó filozófia oktatásra 5000 Ft kifizetését. 39 Megvizsgált városaink kiadásaik huszadrészét adósságaik után fizetett kamatokra fordították. A bécsi kamarához felterjesztett számadások, gazdasági jelentések szabad királyi városaink eladósodását mutatják. Ez az eladósodás korszakunkat megelőzően kezdődött, a század első felében emelkedő tendenciát mutat. Ebben az időben a fizetések és ingatlanok fenntartása mellett a kamatkiadás volt a városi gazdálkodás legnagyobb terhe. Buda város jövedelmei 1711—1732 között 50%-kal emelkedtek, adóssága ugyanez idő alatt — ötszörösére növekedett, s évi 6000 Ft kamatot fizetett. 40 Esztergom város 1746-ban 541 Ft (15,71%), Nagybánya 1751-ben 180 Ft (3>52%), Késmárk 1761-ben 1305 Ft (14,50%), Szatmár 1764-ben 500 Ft (6,94%), Felsőbánya 1774-ben 255 Ft (2,90%) kamatkiadást jelentett. A bécsi udvar, a bécsi kamara nem korszakunkban kezdett első ízben a városi adósságok kérdésével foglalkozni. Már 1730ban uralkodói rendelet jelent meg, mely szerint „szabad királyi városok, melyek királyi uralomnak vannak alávetve, a király tudta nélkül adósságot nem csinálhatnak, kölcsönöket nem vehetnek fel". Egyidejűleg a városoknak számot kellett adniuk eddigi adósságaikról és a törlesztés lehetőségeiről. Ugyanezt ismételte meg az 1737. július 16-i uralkodói rendelet is. 1749. április 19-én rendelte el a kamara, tóogy a városok ezután a kamaton kívül tőkét is törlesszenek, minden erejükkel adósságaik kifizetésére törekedjenek. Mindezeket a rendeleteket erősítette meg az 1755. február 13-i uralkodói kézjegy. 41 A fenti rendelkezések alapján városaink csak kivételes esetekben, külön indokok alapján vehettek fel kölcsönöket. A bécsi kamara ilyen engedélyt csak ritkán, járvány, elemi csapás, ingatlanvásárlás esetében adott. 1740-ben Lőcsének engedélyezte a kamara 2200 Ft kölcsön felvételét, a járvány ideje alatt felmerült költségek fedezésére. 42 1753-ban Szentgyörgy város 6500 Ft kölcsönt vehetett fel a területén fekvő Maholányi-kúria és tartozékainak megvételére. 43 1755-ben Bazin kapott engedélyt szegényházi, kórházi költségeivel kapcsolatban 359 Ft, hatszázalékos kölcsön felvételére. 44 1765-ben a bécsi kamara a tanácsosi fizetések felfüggesztésével fenyegette meg Debrecen várost, mert engedély nélkül 2811 Ft adósságot csinált. 45 Pozsega város 1769-ben megváltási díjának fizetésére 15 000 Ft kölcsönt vett fel, ebből 8000 Ft-ot a bécsi dómkáptalantól. 46 Külön engedélyezte a kamara a kölcsön felvételét, ha azt kaszárnyaépítésre fordították. Pozsony város 1772. évi adósságai között külön jelentette az erre a célra felvett tőkéket. 47 1777-ben, miután az udvari haditanács és a bécsi kamara megállapították, hogy Pesten a tervezettnél több katonát, egy egész ezredet el lehetne helyezni, a város előzetes kérése nélkül engedélyezték kölcsön felvételét kaszárnyaépítés céljára. 48 1779-ben Modor város kamarai engedéllyel a felemelt hadiadó kifizetésére 3000 Ft kölcsönt vett fel. 49 Engedély nélküli kölcsönt vehettek fel városaink vetőmag 39 Civ. F 10. 1760. VIII. 9. 40 NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 94. 41 CU F 26. (531.) Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 115—116. «HU Protokoll E. 1740. X. 27. fol. 596. 43 Civ. F 1. 1753. IV. 30. 44 Civ. F 2. 1755. X. 10. 45 CU F 26. (506.) Subd. 4. fol. 559. 46 CU F 26. (511.) Subd. 2. 109/1769. máj. fol. 31. 47 OL E 49. (Pozsonyi kamara. Civ.) Protocollum 1773. jan. 386. 48 CU F 26. (530.) Subd. 1. 80/1777. márc. fol. 223—227. 49 CU F 26. (535.) Subd. 1. 57/1779. máj. fol. 371 — 375.
