Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

IV. Városi kiadások

vásárlásra, sörfőzőházi szükségletekre, korábbi adósságok kamatainak törlesztésére a városok által őrzött idegen pénztárakból kivett összegek visszafizetésére, építkezésekre, szabad házak, zálogbirtokok visszaváltására.

50 A városi adósságok nagy részét a közterhek, országgyűlési taksa, hadiadó tették ki. A szabad királyi városok országgyűlési taksájából évente csak néhány ezer forint bevétel származott, mivel a városok a taksa fizetésével hátralékban maradtak. Az 1681., 1687., 1708. évi országgyűlések alkalmával a király az összes magyar városra 134 173 Ft taksát vetett ki, ebből azonban csak 59 887 Ft folyt be, 71 785 Ft-tal a városok még az 1730-as években is hátralékban voltak.

51 Egyes városok országgyűlési taksahátraléka 1712 és 1750 között a következőképpen alakult:

52 Város Bártfa 7 700 Biida 3 700 Kismarton 891 Körös 1 750 Modor 9 000 Ruszt 1 208 S zatmárnémeti 4 750 Várasd 2 200 Csaknem minden városunk adós maradt a járványokkal kapcsolatos kiadásokra kapott ún. járványpénzek elszámolásával. 1756-ban uralkodói leirat rendelte el a városok járványpénz-adósságainak pontos kimutatását. A városok az adósság megfizetésére felszólítást kaptak.

53 A városi adósságok jelentős része a hadiadó-hátralékokból adódott. Besztercebánya hadiadó-hátralékai 1685-1755 között 1500 Ft-ról 35 280 Ft-ra emelkedtek.

54 Debrecen város 1761-ben 1073 Ft közteherhátralékot fizetett ki, 95 000 Ft-tal még mindig adós maradt. Ezért a kassai adminisztráció a város egész szeszfőzde jövedelmét zárolta.

55 1765-ben Korpona 14 278 Ft-os összadósságából 11 500 Ft, Eperjes 50 100 Ft-ból 32 000 Ft, Lőcse 24 000 Ft-ból 24 000 Ft, Selmecbánya 122 000 Ft-ból 122 000 Ft, Sopron 239 962 Ft-ból 125 000 Ft, Szakolca 15 251 Ft-ból 13 000 Ft, Székesfehérvár 70 000 Ft-ból 70 000 Ft volt közteherhátralék.

56 Szeged város 1774-ben 35 000 Ft-os kincstári tartozást mutatott ki.

57 A hadiadó-hátralékok kifizetését a bécsi kamara részletekben is engedélyezte. 1774-ben Pozsonnyal kapcsolatban úgy rendelkezett, hogy a város hadiadó-hátralékát évi 3—5000 Ft-os részletekben fizetheti ki. A pénzt a polgárok telkeire és iparára kivetett különadóból szedte be a város.

58 Kölcsönöket más városoktól, egyházi intézményektől vagy személyektől, alapítványi, kórházi, katonai pénztártól, városi polgároktól, kamarai tisztviselőktől, kato50 CU F 26. (527.) Subd. 4. 108/1776. jan. fol. 180. 51 NAGY ISTVÁN: A magyar kamara pénzügyigazgatása és államigazgatási tevékenysége 1686—1785. Kandidátusi értekezés. Kézirat. 1964. 87. 52 CU F 13. (185.) 68/1770. jan. 53 Civ. F 3. 1756. I. 13. 5í

Civ. F 7. 1758. II. 21. 55 CU F 26. (507.) Subd. 6. 1765. okt. fol. 265. 56 Uo. « CU F 26. (519.) Subd. 3. 145/1774. márc. fol. 259. 88 CU F 26. (518.) Subd. 4. 152/1774. febr. fol. 3. 7* 99