Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
III. Városi bevételek
kihirdetésekor a szószóló tiltakozott ez ellen, ezért az összeg egy részét, 4177 Ft-ot, nem vételeztek be a házipénztárba, hanem a városi levéltárban helyezték letétbe. 308 A pénzből 1758-ban 3177 Ft még mindig a levéltárban volt. 309 Kismarton 1760-ban a várost ért tűzkár alkalmával 2000 Ft-os támogatást kapott, melyet házipénztárába vételezett be. 310 A rendkívüli bevételek között szerepelnek a városi nyomdákból és gyógyszertárakból befolyó pénzek is. Városi nyomdákban a helytartótanács cenzúrája nélkül semmit sem lehetett kinyomtatni: a nyomdai termékekből egy példányt a helytartótanács, három példányt az udvar kapott. Különösen tiltották az uralkodói és egyházi határozatok kigúnyolását, bírálását. Egy uralkodói leirat a kalendáriumok ellen beszél, mivel „azokban hiú dolgok, történetecskék kerülnek kinyomtatásra". A városi tanácsoknak, ahol városi nyomda működött, ügyelniük kellett, hogy a kalendáriumokból ezeket a hiú dolgokat kihagyják. 311 Városi nyomdai bevételekről csak Debrecenből vannak adataink. 312 Városi gyógyszertárak fenntartása és felügyelete az 1770-es évekig teljesen a városok kezében volt. Mivel az egészségügy, ezen belül a gyógyszertárügy egészen új területként jelentkezett, melyet korábbi rendeletek nem kötöttek, kedvező behatolási lehetőséget jelentett a központi hatalom számára. Az 1770-es évektől kezdve egyre több rendelet szabályozta a városi gyógyszertárak fenntartását, kezelését. 1772. augusztus 10-én utasította a bécsi kamara Nagybánya várost a két városi patika 600 Ft-ért való bérbeadására. 313 1774-ben kamarai leirat rendelte el az eperjesi gyógyszertár, az ott tárolt gyógyszerek megvizsgálását. 314 A vizsgálatot legtöbb helyen kiküldöttek, esetleg a városi tanács vagy a városi orvos végezték. Selmecbányán a városi orvos annak ellenére, hogy fizetésében benne volt a patika felülvizsgálata is, 1751—1772 között 876,12 Ft-ot vett fel különböző vizsgálati díjak címén. 315 1777-től kezdve a városoktól vizsgázott, esküt tett gyógyszerész alkalmazását követelték meg. 316 A városi patikában nemcsak gyógyszereket, hanem italokat is árultak. Miskolc város XVIII. század harmincas éveiben felállított gyógyszertára reggeli italt, nádmézzel főzött égetett bort és rozsólist — cukorral és fűszerrel készített pálinkát — hozott forgalomba. 317 A rendkívüli jövedelmek között kell beszélnünk a városok által is ott jelentett, a korábbi időben fontos bevételi forrást jelentő városi kezelésben levő bányák bevételeiről. Bányabevételekről, mivel ezek minimálisak voltak és legtöbb város nem is jelentette, kevés adatunk van. Tudjuk azt, hogy Breznóbánya 1736-ban 70 Ft (6,96%), 1738-ban 50 Ft (5,43%), Körös 1760-ban 60,00 Ft (6,48%) bánya jövedelmet jelentett. A rendelkezésre álló adatok rossz gazdálkodásról beszélnek. 1774-ben uralkodói leirat rótta meg Selmecbányát, 318 1775-ben Körmöcbányát 319 a bányák elhanyagolása 308 Civ. F 2. 1755. VIII. 28. 309 Civ. F 9. 1758. I. 10. 310 CU F 26. (510.) Subd. 3. 102/1760. fol. 98. 311 CU F 26. ( 517.) Subd. 1. 67/1774. aug. fol. 13., továbbá Uo. (531.) Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 131. 312 BEND A KÁLMÁN—IRINYI KÁROLY: A 400 éves Debreceni Nyomda. Budapest 1961. 315—316. 313 CU F 26. (515.) Subd. 4. 43/1772. aug. fol. 141. 314 CU F 26. (517.) Subd. 3. 133/1774. jan. fol. 111—118. 315 CU F 26. (525.) Subd. 3. 105/1775. okt. fol. 12. 316 CU F 26. (531.) Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 115. 317 SZENDREI i. m. II. k. 650. 318 CU F 26. (522.) Subd. 4. 35/1774. okt. fol. 3. 319 CU F 26. (525.) Subd. 2. 99/1775. jul. fol. 338.
