Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
III. Városi bevételek
A városok a kezelésükben levő kórházi, alapítványi, egyházi pénzeket városi tőkeként kezelték, kölcsönözték, az értük járó kamatot házipénztárukba vételezték be. így ezeket a bevételeket itt kell megemlítenünk. A városi kórházhoz, szegényházhoz rendszerint ingatlanok vagy pénz vagy on is tartozott, melyet elhalt polgárok, jótevők után örököltek. Széchenyi György esztergomi érsek 500 Ft-ot hagyott a győri, 209 Kiss János kassai vagyonos kereskedő 10 000 Ft-ot a kassai szegényházra és kórházra. 210 A városi kórházakkal a bécsi kamara igen gyakran foglalkozott. Az 1762. március 13-i városi közös bizottsági ülés egyik legfontosabb napirendi pontja a soproni kórházi ingatlan- és pénzvagyon állapotának megvizsgálása volt. A közös bizottság véleménye szerint a város a kórházat rosszul igazgatta, el volt adósodva. A város 1762-ben még mindig a Rákóczi-szabadságharcra hivatkozott, amikor is a kórház állatait elhajtották, épületeit kiégették, pusztáit kirabolták, szőleit leszüretelték. A közös bizottság a kórházhoz tartozó földek eladását javasolta az adósság kifizetésére. A bizottság mérlegelte azt is, nem lenne-e helyes az összes városi kórházakhoz tartozó földek áruba bocsátása. A pozsonyi kamara ebből a célból a városi kórházak, szegényházak ingatlan vagyonáról kimutatást készített. 211 A kórházi jövedelmek származhattak adományokból, ingatlanból és pénz vagyonból. A városok a kórházi ingatlanokat rendszerint bérbe adták. Pozsony város kórházának 1754. évi 3333 Ft-os bevételéből jelentős százalékot bérleti díjakból szedtek be. 212 A kórházi javakat is árverés útján kellett bérbe adni, a bérletből a városi tanácsosok teljesen ki voltak zárva. Esztergom város Takács Mátyás kórházi földbérlőnek az árvízkárra hivatkozva 1751-ben 20 Ft-ot, az évi bérleti díj felét engedte el. 213 Pozsony város 1773-ban a kórházhoz tartozó földeket két földmérővel felmérette. 214 A kórházi tőkéket a városok 6—15 százalékos kamatra adták ki. A pozsonyi kórház 1730-ban 30 000 Ft-ot Károlyi Sándornak, 1747-1749-ben 6000 Ft-ot Károlyi Ferenc grófnak birtokvásárlásra, a pozsonyi árvaház 1769-ben 3000 Ft-ot Zichy Istvánnak kölcsönzött. 215 A városok a kórházi pénzekről évi számadást vezettek. 1765-ben uralkodói leirat rendelte el, hogy a jövőben minden városnak számadást kell adnia kórházi pénzeiről. 216 A kórházi számadásokat a pozsonyi kamara ellenőrizte. 217 A kórházi bevételek hovafordításáról sok esetben maga a bécsi kamara intézkedett. 1777-ben kamarai leirat írta elő Budának, hogy 26 000 Ft-os kórházi tőkéjét milyen célokra fordítsa. A kórházi pénzekből fizetési előleget nem volt szabad kifizetni. 218 Az 1779. április 8-i leirat Károly várossal kapcsolatban elrendelte, hogy a városi kórházhoz tartozó, a bécsi „Stadt-Banco"-nál levő adósságlevélben jelzett 1000 Ft tőkét a kamarai kincstár javára írják át. 219 A városok jelentős egyházi és világi alapítványi tőkéket kezeltek. Az alapítványok célja igen különböző lehetett: a városi kövezet, közutak fenntartása, iskoláztatás, szegényház, árvaház fenntartása, egyházi javak fenntartása stb. A felettes hatóságok 209 BAKÁCS i. m. 1965. 19. 210 Civ. F 8. 1758. dec. 11. 211 HU (928.) 1762. XII. 21. 248. Egy személy kórházi fenntartási költsége naponta: 4 kr. szegényházi költsége 3 kr. 212 Civ. F 10. 1760. X. 20. 213 Esztergom város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1751. VIII. 23. 214 OL E 49. (Pozsonyi kamara. Civ.) 431/1773. febr. 23. 215 BAKÁCS i. m. 1965. 46, 44, 126. 216 CU F 26. (506.) Subd. 1. 1765. VI. 11. fol. 15. 217 CUF4. (70.) 49/1766. 218 CU F 26. (530.) Subd. 3. 80/1777. ápr. fol. 3. 219 CU F 26. (535.) Subd. 1. 41/1779. ápr. fol. 315-323.
