Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
III. Városi bevételek
függesztette. 165 Esztergomban a kövezetvámot a városi írnok szedte be és számolta el a tanácsülésen. 166 Külön kell beszélnünk a híd- és komp (átkelő)-vámról, mely folyóparton fekvő városainknak jelentős jövedelmet hozott. A komáromi két komp bevétele 1740—1742-ben 9182 Ft volt, 167 a pest-budai közös Duna-hidak bevétele az 1720-as évek 1500—2000 Ft-járól 1758-1763 között 3500-4000 Ft-ra emelkedett. 168 Esztergom város 1741ben új kompot vásárolt, a költségek megtérítésére az átvitt marha után darabonként 2,5 dénárt szedtek. 168 Igen tanulságos, s az ott átmenő áruforgalmat mutatja a Komárom város által szedett díjak jegyzéke: 170 Megnevezés dénár Megnevezés dénár Helybeli gyalogos 1 1 bála dohány 1 ökör bőr 10 Idegen gyalogos 2 1 bála dohány 1 ökör bőr 2 Helybeli ökör 5 1 borjúbőr 1 Idegen ökör 5 1 0 db juhbőr 1 1 kocsi széna 15 5 liba 1 1 urna sör, bor 2,5 1 bárány 1 1 urna pálinka, ecet 2,5 1 ló 5 1 kocsi fa 15 1 malomkő 12 1 cserépedény 1 1 bála áru 10 1 disznó 2 2 lenkendő 2 Szerepel ezen kívül a jegyzékben német és magyar kősó, gabona, korpa, különböző bőrök, méz, faggyú. A bécsi kamara a többi bevételekhez hasonlóan szorgalmazta a híd- és kompvám bérbeadását. Egy korábbi uralkodói rendelet szerint a városoknak árverés útján és több évre kellett a híd- és kompvámot bérbe adniuk. 1732. április 4-én uralkodói leirat rótta meg Szolnokot, amiért a kompot nem árverés útján adta bérbe. 171 A pestbudai városi hidak 1764-ben 10 640 Ft-ért voltak bérbe adva. A bérletet 1775-ben az államtanács határozata alapján újabb három évre meghosszabbították. 172 1776-ban Pest város a hídbérlő özvegyének 395 Ft-os tartozást engedett el. 173 Az államtanács 1780. április 5-i határozata szerint a hajóhíd bérlője, kezelője és ellenőre tíz százalékos jutalékot kapott. 174 A vám- és átkelőhely kiváltság megújítása, ha nem örök időkre szólt, a helytartótanács feladata volt. így került pl. megújításra 1759-ben Trencsén város átkelési kiváltsága. 175 Az átkelőhelyekkel kapcsolatos vitákat gyakran bírói útra terelték, mint pl. Pozsony város és a pannonhalmi főapát vitája. Ez utóbbi igényt támasztott a korábban a város által élvezett átkelőhelyek jövedelmére. A magyar kancellária a 1S5CTJ F 26. (512.) Subd. 2. 144/1770. jun. fol. 116. 166 Esztergom város levéltára. Tanácsülés! jegyzőkönyv, 1749. XI. 29. 16 'HU (793.) 1745. VI. 18. fol. 482. 168 NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 80. 169 Esztergom város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1741. IX, 9. 170 HU (747.) 1740. VII. 30. fol. 560—562171 HU Resolutionsbuch 1717—1743. Nr. 1259. fol. 45. 172 HHSta Staatsratprotokoll 1775. IV. k. Nr. 2899. 173 CU F 26. (527.) Subd. 3. 101/1776. jan. fol. 3. 174 HHSta Staatsratprotokoll 1780. II. k. Nr. 847. 175 Civ. F 9. 1759. XII. 3.
