Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
III. Városi bevételek
békés megegyezés mellett volt, mivel azonban ez nem jött létre, a vitát jogi útra terelték. 176 Buda városban találkozunk a sör- és boradóval. A sör- és boradó a városba behozott sörre és borra kivetett vám volt, melyet kórházi célokra fordítottak. A borvám másutt is szokásos volt, Buda város borát pl. Budafokon vámolták meg. 177 B) VÁROSI TOKÉBÓL, INGATLAN VAGYONBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK A vizsgálat alá vont városok összbevételeinek csaknem egytizede pénzvagyonból, kamatozó tőkéből származott. Ez alatt a városok által kölcsönadott, kihelyezett tőkék kamatait, a városi ingatlan vagyon, haszonvételek bérleti díjait, a városi ingatlanok eladási árát, valamint a városok által kezelt alapítványi, kórházi és egyházi tőkékből származó bevételeket értjük. Néhány város, elsősorban a mezővárosok, valamint Kassa, Székesfehérvár, Trencsén semmiféle kamatbevételt sem jelentettek. A megvizsgált városok kamatbevételei korszakunk végére lassú emelkedést mutatnak. Néhány város átlagon felüli kamatbevételei: Város Év Ft o/ /O Buda 1745 5 000 17,17 Szatmár 1758 750 14,48 Késmárk 1765 2 005 11,11 Zombor 1774 1 092 13,64 Kisszében 1780 759 9,35 A városi kamatbevételek, melyek jelentős városi hitelügyletekre mutatnak, a városi gazdálkodás egyik legérdekesebb fejezetét alkotják. A kérdéssel a tanulmány befejező részében foglalkozom, e helyütt a kérdésnek csak azt a részét érintem, mely kimondottan a bevételekre vonatkozik. Városaink annak ellenére, hogy adósságaik voltak, pénzvagyont, „aktív tőkét" halmoztak fel, melyet megbízható személyeknek 6— 20 százalékos kamatra kikölcsönöztek. A bécsi kamara és az államtanács is támogatta a városi pénztármaradványok haszonra való kihelyezését, megfelelő biztosíték mellett. 178 A városi tanács felelt azért, hogy az adósok hitelképes személyek legyenek. A Székesfehérvárnak 1769-ben adott utasítás általánosságban úgy foglalt állást, hogy városi pénzt csak telekbiztosíték mellett szabad kölcsönadni. 179 A Modorral kapcsolatos 1776. évi vizsgálat anyagából az tűnik ki, hogy a városok tőkéjüket, kötelezvényeiket csak a bécsi kamara engedélyével forgathatták. 180 Késmárk város tanácsosainak fizetésemelését a bécsi kamara attól tette függővé, hogy a városi „aktív tőkét" biztos helyre adják kölcsön. 181 A kamara támogatta azt az elgondolást is, hogy a városok pénzvagyonukat közalapokba fektessék. Egyes esetekben a kamara előírta a kamat nagyságát is. 182 Buda IM QU F 26. (531.) Subd. 1. 68/1777. aug. fol. 323—325. 177 NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 72. 178 HHSta Staatsratprotokoll 1775. IV. k. Nr. 2328. 178 CU F 26. (511.) Subd. 3. 36/1769. jul. fol. 169. 180 CU F 26, (528.) Subd. 1. 173/1776. aug. fol. 1. 357. 181 CU F 26. (529.) Subd. 6. 162/1776. nov. fol. 3. 182 CU F 26. (528.) Subd. 3. 114/1776. jun. fol. 23.
