Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
III. Városi bevételek
adására. A kamara ügyelt a bérleti díjak beszedésére, elszámolására. Bérletek kötéséhez, meghosszabbításához a bécsi kamara engedélye volt szükséges. 1753-ban uralkodói leirat engedélyezte a Pozsony város és Speck Mihály sörfőző közötti sörházbérlet további három évre való meghosszabbítását évi 5000 Ft bérleti díj ellenében. 68 Zólyom város 1756-ban évi 280 Ft-ért adta bérbe a szeszfőzdét. A bérlő ezen felül üstönként 1,50 Ft-ot fizetett. A főzéshez szükséges fát a városi erdőből ingyen kapta. 69 1759-ben Sopron város azzal a kéréssel fordult a bécsi kamarához, hogy sörfőzőházát ne a kamara által ajánlott személynek, hanem szabadon adhassa bérbe. Ez a városra nézve sokkal előnyösebb lenne, mondja a város kérelme. 70 Komáromban 1761-ben a bérlő által felmondott sörfőzőházi bérlet árverezésekor a polgárok közül senki sem jelentkezett. A pozsonyi kamara javasolta, hogy idegennek adják bérbe. 71 1773-ban a bécsi kamarai leirat utasította Varasdot a sörfőzőház bérletéből eredő 1054 Ft-os hátralék beszedésére. A beszedett hátralékos bérleti díjat kamatra, biztos helyre kellett a városnak elhelyeznie. 72 Ugyanez évben adta árverés útján bérbe Szeged város sörfőzőházát — a sóbeszedő jelentése szerint — évi 3020 Ft-ért. A város a szerződést megerősítésre a pozsonyi kamarához küldte fel. 73 Sopron város a sörfőzőház bérleti szerződésében azt is kikötötte, hogy zenekart sohasem alkalmazhat a bérlő. 74 1773-ban járt le Zólyom város sörfőzőházának bérlete. Korábban 700 Ft-ért volt bérbeadva, az árverésen azonban senki sem jelentkezett, csak a régi bérlő ajánlott fel 300 Ft-ot. A pozsonyi kamara nem járult hozzá a bérbeadáshoz és úgy rendelkezett, hogy egy évig a város kezelje a sörfőzőházát, utána pedig tartsanak újabb árverést. 75 1774-ben a komáromi sörfőzők 1200 Ft-os forgalmi adójának, valamint a szeszfőzde bérlő 1021 Ft-os évi bérleti díjának negyedrészét elengedte a bécsi kamara. 76 Kevésbé nagyvonalúan járt el az eperjesi szeszfőzde bérlővel, akinek 1058 Ft-os hátralékát peres úton hajtatta be. 77 A városi sörfőzőház bérlője abban az esetben, ha elemi kár vagy csapás érte, a városhoz fordult kártérítésért. 1776-ban Kassa város a belvárosi sörfőzőház bérlőjének ilyen irányú kérését elutasította. Ugyanez évben kért a pozsonyi sörfőzés bérlője az 1775—1776. években elszenvedett károkra hivatkozva engedményt. 78 A bérlő a bécsi kamara döntése alapján visszamenőleg engedményt nem kapott, következő évi 22 500 Ft-os bérleti díjából azonban négyezret elengedtek. 79 A városok a sör- és szeszfőzde bérlők elleni panaszaikkal a bécsi kamarához fordulhattak. 1756-ban Eperjes tett panaszt a sör- és szeszfőzőház bérlője ellen, aki a város kárára nagy mennyiségű bort és szeszt hozott be, illetve a katonáknak borjúhúst árusított. A bécsi kamara a város javára döntött. 80 1779-ben Győr panaszolta be a 68 Civ. F 1. 1753. VIII. 14. 69 Civ. F 8. 1758. XI. 13. 70 Civ. F 9. 1759. X. 19. W Civ. F 11. 1761. X. 24. "Civ. F 26. (516.) Subd. 5. 287/1773. febr. fol. 204. 73 OL E 49. (Pozsonyi kamara. Civ.) Protocollum 1773. IX. 17. 74 Uo. 1773. XI. 9. 75 Uo. 1773. XII. 3. 76 CU F 26. (522.) Subd. 7. 152/1774. szept. fol. 4. " „. . . ad viam juris zu verweisen". CU F 26. (529.) Subd. 5. 55/1776. nov. fol. 3. József korregens jóváhagyta (uo. fol. 28.) a hátralék peres úton való behajtását. 78 CU F 26. (528.) Subd. 3. 114/1776. jun. fol. 2. 79 CU F 26. (528.) Subd. 4. 176/1776. aug. fol. 2. 80 Civ. F 6. 1756. IX. 5. A bérlő, Bornemissza Antal, a városban működő hat adófizető mészárosmestert károsítja meg a borjúhús árusításával, mondja a panasz.
